Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Almád

1117 - 1538 körül

Névalakjai: 1117 in honore Beate semperque Virginis Marie... monasterium ... in loco, qui vocatur Almad, 1221, 1249 abbas ecclesie Sancte Marie de Almad, 1366 monasterium Beate Virginis de Almad , 1424 abbatia monasterii Sancte Marie de Almad, ordnis Sancti Benedicti, [1] 1442 monasterium Beate Marie Virginis de Almad ordinis Sancti Benedicti, [2] 1508 monasterium Annunciationis Beate Marie Virginis de Almad.

A veszprémi egyházmegyében, Zala vármegyében (ma Veszprém megyében), Monostorapáti határában az Eger-patak völgye felett, a Boncos-tető északi lejtőjén ma is látható a Szűz Mária tiszteletére alapított monostor néhány falmaradványa.

1117-ben Atyusz ( Ogiuz) főúr alapította, 1121-re felépült és a veszprémi püspök felszentelte. Az Atyusz nemzetség monostora. Az alapítólevél nem szól szerzetesekről, de több oklevél igazolja, hogy a bencéseké volt. Apátja 1342-ben részt vett a visegrádi (1. kép), 1366-ban a mogyoródi káptalanon. 1508-ban a rendi vizitátorok ellenőrizték. A monostor alapítólevele Zsigmond király 1420-i átiratában teljes szövegével fennmaradt (ld. Szovák K.: A bencés szerzetesség korai századai). A monostort 1121-ben Nána veszprémi püspök szentelte fel, aki II. István király parancsára írásba foglalta Atyusznak, az alapítónak rendelkezését és királyi pecséttel erősítette meg az alapítólevelet. Ebben Atyusz elbeszéli, hogy 1117-ben II. István király és Máté veszprémi püspök idejében, a király tekintélyével és az összes országos főúr beleegyezésével, ő és testvére Miske atyjuknak, Bándnak, az igen szerény férfinak ( viri magne modestie) kívánságára és sürgetésére alapítottak Szűz Mária tiszteletére monostort. Atyjuk egész hagyatékát a monostornak szánta. Halála után Atyusz az örökség reá eső felét (Almád, Verestó, Zakabér, Süly, Balatonkövesd stb.) valóban a monostornak adta. Ezenfelül saját birtokaiból is adományozott (többek között Pacsát, amely Kapornaktól délre fekszik, Fonyódot, Szőlősgyörököt), Válust pedig mostohaanyja Gyönyörű hagyta a monostorra, amikor Jeruzsálembe indult. A felsorolt helyek közül kettőnek a templomát is a monostor kapta: Verestón Szent Kozma és Damján egyházát, Pacsán Szent György templomát. Mindkét hely máig megőrizte védőszentjét. A birtokokon bőven volt szántóföld, rét, legelő, erdő, malmok, halastavak, nagyszámú szántó-vető és szőlőművelő szolganép és ipart űzők. Jelentős állatállományt is kapott a monostor: több száz ökröt, lovat, sertést, birkát. Templomi felszereléssel is bőven ellátta a monostort az alapító. Többek között adott 10 kazulát, 5 dalmatikát, 11 stólát, 15 palástot (cappát), 20 oltárterítőt, 7 zászlót, 6 kelyhet, köztük egyet aranyból, 1 ezüst tömjénezőt. A monostorok fennmaradt alapítólevelei között ez az egyik legrégibb, legérdekesebb, legtöbbet mondó okmány. [3] Sajátos, hogy apátról, szerzetesekről nem tesz semmi említést, csupán a templomi felszerelés utal több pap jelenlétére. Atyusz öccse, Miske nem követte bátyja példáját, és nem teljesítette atyja akaratát. Csak fia István tett kevés adományt a monostornak 1170 táján, míg javainak legnagyobb részét feleségére és unokaöccsére hagyta. [4] 1221-ben, tehát pontosan a monostor felszentelésének századik évfordulóján az ( Atyusz-nembeli) Sol ispán Verestón gyarapította az alapítvány birtokait és 1227-ben halálos ágyán Benedek apát jelenlétében rendelkezett. Almád ( Atyusz) nembeli Bánd, a monostor kegyura, mielőtt 1274-ben Herman apáttal együtt szentföldi zarándoklatra indult, bevallotta, hogy az apátság alapításkori birtokainak jövedelmét évek óta tetszése szerint élvezi, s most, a nagy út előtt, hogy lelkiismeretén könnyítsen, a birtokokat jövedelmükkel együtt visszaadja a szerzeteseknek. [5] Balázs apát 1282-ben arról panaszkodott a veszprémi káptalan előtt, hogy az elmúlt idők háborúskodásai miatt monostora végső szegénységre jutott. Se a szegényeket, s a szerzeteseket nem tudja eltartani, a zsoltározás hangja elnémult. A helyreállítás érdekében Pezey ( Peszej) birtokát, amit adományként kaptak, de alig jövedelmezett, a konvent és a kegyurak: Bánd fiai Csaba és Bánd, továbbá Péter fia László valamint a jobbágyok beleegyezésével 6 ezüst márkáért eladta. 1296-ban a kegyurak adták el az apátság egyik birtokát Konrád apát beleegyezésével. A pápai tizedszedés alapján 1333-ban az apátság évi jövedelme mindössze már csak 7 márka körül lehetett. Az alapító utódai továbbra is megtartották a kegyuraságot. 1340-ben ismét van köztük egy Bánd mester. Pál apátot 1344-ben a garamszentbenedeki rendi káptalan a földvári apáttal együtt vizitátornak jelölte ki, és a következő káptalanon, 1366-ban Mogyoródon panaszt emeltek Konrád garábi apát ellen. Valamikor 1441-ben Berky Flóris szigligeti várnagy egyházi és világi társaival együtt rátámadt az apátságra, feltörte kapuit, Pál apátot elfogta és erőszakkal Berky Jób esztergomi egyházmegyei papot tette helyébe. Pál apátot arra kényszerítették, hogy adja át az apátság iratait, élelmiszereit, köztük élő és sózott halakat. Elrabolták az apátság könyveit, aranyát, ezüstjét és gazdaságát kifosztva tönkretették. Pál apát a pápához fordult, aki 1442. január 30-án megparancsolta az esztergomi érseknek az ügy kivizsgálását és a bűnösök megbüntetését. [6] A rendi vizitátorok 1508. április 7-én keresték fel az almádi apátságot. Az apát csak két szerzetest tartott. A monostor ugyanolyan elhanyagolt állapotban volt, mint amilyenben az előző vizitátorok találták. A falu felét Horváth Márton tartotta kezében, és az apátságban is minden az ő akarata szerint történt. A jelenlegi apáttól semmiféle reformot sem lehet várni. Horvátországból hozott rokonai felélik a monostor javait. Az apátsághoz tartozó telepesek (coloni) többet szolgálnak a vázsonyi várnak, mint a monostornak. Szent Domonkos kápolnáját az apát nem fedte be, pedig Máté pannonhalmi apát ezt elrendelte. Már repedeznek a falak. Az apátúr viszont szereti a bort. Elég gazdag templomi felszerelést találtak: többek között 5 aranyozott ezüst kelyhet, számos ezüst tárgyat, 6 értékesebb és 6 egyszerűbb kazulát. I. Ferdinánd király, mivel a monostor több év óta üresen állt, 1548-ban javait eladományozta. Az apát és a konvent oklevéladó tevékenysége 1249 és 1352 között igazolható. Garai Miklós nádor 1415. június 29-i oklevele az almádi apátok és a konvent 1273 és 1352 között kiállított 22 oklevelének bemutatásáról tanúskodik a Zala megyei Felkeszi és Alkeszi birtoklása ügyében. [7]

Apátok: Benedek 1227, Miklós 1249, Dama 1273, Herman 1274, Balázs 1282, Henrik 1288-1289, Konrád 1291-1299, Henrik 1301-1304, Miklós 1310-1313, Szigfrid 1317-1325, Pál 1333-1334, [8] Henrik 1334, János 1340, Mihály 1342 (1. kép), Tamás, Pál 1364-1366, János 1370-1373, László 1412-1415, [9] Miklós fia Sebestyén 1415-től, István 1420, Ferenc veszprémi segédpüspök, kommendátor 1427, Pál 1441-1442, András 1449, Lukács 1528.

Az 1121-i alapítólevél szerint Szigligeten négy házanépet kapott az apátság, amelyeknek emberei kötelesek az apátság építéséhez követ fejteni és habarcsot készíteni (debent effodere lapides et parare cementa ad qualibet opera monasterii). A monostor épületének maradványait 1-2 méteres törmelék borítja. E felett csak egy 4-5 m-es falcsonk emelkedik ki. Mivel az alaprajz nem ismert, a falcsonkról sem állapítható meg, hogy a monostor melyik részéhez tartozott. A fal anyaga bazaltkő kevés téglával.

Szopori Nagy 1865, 54-45; Czinár I. 253-4; Rupp I/1 269-270; Csánki III. 18, 126, 262; Békefi 1907, 209-211, képpel; PRT XII/B 314-320; Jakubovich 1924, 155-162; Szentpétery 1927, 360-370; Holub 1937, 57-67; Zsiray 1963, 75-77, 3 képpel; MRT 1. Veszprém megye, 118-119; Kovacsics - Ila 1988, II. 93; Bilkei 1989, 344; KMTL 39; Mons Sacer I. 486-487.


[1] Lukcsics I. n. 719.

[2] Lukcsics II. n. 744.

[3] Magyar Nyelv 23-1927, 361-365; DHA 403, 411-414.

[4] Fejér VI/2 412; RegArp n. 105; LK 2-1924, 156-157.

[5] Turul 51-1937, 62; RegArp n. 2519.

[6] MREV III. 118-119.

[7] Zs V. n. 793; Takács 1992, 45.

[8] 1273 és 1344 között az apátok sorát Zs V. n. 793 alatt közölt oklevél adataival lehet kiegészíteni.

[9] Zs III. n. 2957, V. n. 205.


Kapcsolódó objektumok:

Írott dokumentum
Egyéb tárgyi emlék