Csatár
1141/46 - 1544 körül
Névalakjai: 1141/46 predium Chitary in quo monasterium
est edificatum, 1141/46 Sancti Petri monasterium,
quod in Kathariensi construximus predio, [1]
1166 monasterium in honorem Beati Petri dedicatum,
1263 monasterium beati Petri apostoli de Chatar,
1414, 1508 monasterium Beatorum Petri et Pauli apostolorum
de Chatar, [2] - de Chathaar.
A veszprémi egyházmegyében, Zala vármegyében, Zalaegerszeg
déli szomszédségában, Csatár község mai plébániatemploma
helyén állott a Szent Péter apostol tiszteletére alapított
monostor.
Márton comes 1141/46 táján alapította feleségével,
Magdolnával együtt. Márton bizonyosan a Gutkeled családhoz,
nemzetséghez tartozott, mert később a monostor kegyurai
egyértelműen a nemzetség tagjai voltak, és a nemzetség birtokai
ugyanazon a tájakon feküdtek, ahol az alapító a monostornak
földeket adott. A bencés rendhez való tartozását egyedül
a vizitátorok 1508-i látogatása bizonyítja. II. Béla az
apácák Esztergom-szigeti apátságában tartott gyűlésen 1137
elején, amikor László fiát Bosznia hercegévé nevezte ki,
megengedte Máron comesnek, hogy javaival szabadon
rendelkezzék. Ugyanezt később II. Géza is megengedte Belos
bán és mások jelenlétében. Csatárt, ahol a monostor épült,
Márton testvéreivel közösen birtokolta, részükért őket máshol
kárpótolta. Feleségéről, Magdolnáról is gondoskodott, egyébként
azonban minden birtokát a monostornak adta szabadokkal és
szolgákkal, akiknek meghatározta köteles szolgálataikat.
Szőlőket, halastavat, 200 lovat, 200 ökröt, 200 sertést,
1500 birkát is kapott a monostor pásztorokkal együtt, továbbá
2 ezüst serleget. Márton felesége, Magdolna is gyarapította
a monostor javait, és úgy ír arról, mint amit együtt építettek.
A birtokokhoz, szőlőkhöz szolgákat is adott, továbbá díszes
templomi ruhákat, 160 juhot, 15 lovat, 10 méhkast. Mindkét
oklevél szövegét egy 12. századi kéz az úgynevezett Admonti
Biblia ( IV.15) első kötetének 54 lapjára másolta
rá, és így maradt ránk. A teljes kétkötetes biblia hatalmas
méretű és bibliai jelenekkel gazdagon illusztrált. Stíluskritikai
alapon valószínű, hogy a 12. század második negyedében festették
Salzburgban. [3] Fejérpataky szerint az egész
11. századi kéz írása. [4] Ma már nem tudjuk megállapítani,
hogyan került Magyarországra és a csatári monostorba. Az
admonti hagyomány szerint a bibliát az alapító Eberhard
salzburgi érsek (†1088) adta az apátságnak. 1380-ban készült
könyvjegyzékükbe ez van bejegyezve. A biblia feltehetően
az alapítás után jutott el a csatári monostorba, mert a
legalább 30 márkát érő művet az alapítólevél nem említi,
holott ennél sokkal kisebb értékeket felsorol. A 13. század
első felében az első kötet első levelének hátlapjára bejegyezték,
hogy Vid mester és Farkas zsidó az apátságban letétbe helyezték
a bibliát. Vidnek, akinek az apátsággal együtt nyilván tartozása
volt Farkasnál, meghatározott időpontig törlesztést ígért,
amit ha nem teljesítenek, a két hatalmas kötet Farkas tulajdonába
megy át, ami úgy is történt. Megmaradt ugyanis a zalavári
konvent 1263-i levele az ügyről. E szerint Pethed fia Vid
a Gutkeled nemzetségből elmondta, hogy amikor szüksége volt
pénzre, monostorának bibliáját, amely a kegyuraság folytán
különleges őrizete és védelme alatt állott, 70 márkáért
le lett kötve a vasvári Farkas zsidónak, és a kötelezettség
nem teljesítése által a könyv veszendőbe ment. Vid kárpótlásul
két birtokot adott a monostornak. Hogy miként jutott az
óriás biblia az admonti monostor tulajdonába, nem sikerült
megállapítani. Lehet, hogy maga Farkas adta el, hogy pénzhez
jusson. [5] A biblia ugyanazon lapján, ahol
a zálogügy olvasható, másik kéz bejegyezte a templom három
oltárának ereklyéit. Ezek szerint Szent Péter, Szent Kereszt
és Szűz Mária tiszteletére állítottak oltárt a templomban,
az utóbbiban többek között Szent István király ereklyéivel.
1274-ben István bán a monostor kegyura. Maternus (Márton)
veszprémi püspök (1392-1395) templomi ruhákat ajándékozott
a monostornak. 1505-től Bakóc Tamás, majd örökösei, az Erdődyek
nyerték el a monostor kegyuraságát. A rendi vizitátorok
1508. április 1-én keresték fel Csatárt. Megállapították,
hogy az apát semmit sem javít ki. Csak egy szerzetest tart.
Az is valamelyik másik rendből szökött s ugyancsak részeges.
Az apát és ő sokat szokott veszekedi és egyszer késsel át
akarta szúrni elöljáróját. Az apát semmit sem adott a vizitátoroknak,
költségüket sem térítette meg. A monostor okleveleit Szerecsen
György világi emberre bízta. Egy ágostonos barát javára
le akart mondani az apátságról. 3 aranyozott ezüst kehely,
5 egyszerű, régi miseruha, 2 misekönyv volt a templom részére.
2 sertés, 2 szőlő, 1 halastó és egy malom képezte a monostor
gazdaságát. Bánffy Boldizsár 1541 előtt erőddé alakította
a monostort, 1541-ben Nádasdy Tamás, 1550 körül Zrínyi Miklós
foglalta el. A konvent hiteleshelyi szolgálatát 1250, 1274,
1325, 1335, 1386 évekből oklevelek bizonyítják. Csatáron
kívül Botfalván (ma Botfa) és Ebesfalván volt birtoka. Fülefölde
másként Sárostelek birtokot egy malommal, mivel távol feküdt,
1414-től a pálosoknak adták bérbe. [6]
Apátok: Balázs 1250 körül, Jakab 1274, Fábián 1300 körül,
Henrik 1310-1315, Miklós 1335, Jakab 1386-1415, Pál 1445,
Péter 1446-1460, Péter (más) 1470-1473, Simon 1482, Szalay
János 1501, János 1509-1512, Orbán 1513-1515, Ferenc pap,
kommendátor 1544-1561.
Fényes Elek "régi omladozó kolostorát" említi. [7]
Czinár I. 237-240; Fejérpataky 1892, 5-22;
PRT XII/B 256-265; Wehli 1977; Dávid 1978,
291-296; Bilkei 1989, 344.
[1] Fejérpataky 1892, 15, 18.
[2] DAP III. 44.
[3] Wehli 1977, 60-61.
[4] Fejérpataky 1892, 5.
[5] A kétkötetes bibliát 1937-ben az Österreichische Nationalbibliothek
vette meg, és azóta Bécsben őrzik. (V.15)
[6] DAP III. 44.
[7] Fényes I. 203.
Kapcsolódó objektumok:
