Kács

1248 - 1549

Névalakjai : 1248 monasterium de Kach, 1292 abbas monasterii Sancti Petri de Kach de ordine Sancti Benedicti, 1453 Kach Monustora.

Az egri egyházmegyében, Borsod vármegyében a mai Kács község területén állt a Szent Péter apostolról nevezett monostor.

Alapítási ideje ismeretlen. Az Örsúr-nemzetség birtokán állott, bizonyára annak ősei voltak az alapítók. Az egri káptalan oklevele 1292-ben bencésnek írja. György apát 1518-ban részt vett a pannonhalmi káptalanon. Az Örsúr-nemzetségnek és a monostornak 1248-ban közös birtoka volt a szomszédos Cserép határában. 1268-ban a monostor és a kegyurak együtt adták el egy halastavukat a Tisza mentén Szederkénynél. Gergely apát 1292-ben a monostor szegénysége miatt a kegyurak beleegyezésével eladott egy heves-megyei birtokot. [1] A pápai tizedszedés éveiben, 1332-35-ben a kácsi Szent Miklós templom plébánosa is fizetett. 1339-ben Kács Szent Keresztről nevezett kőtemplomát említik. A monostor kegyurai 1347-ben felosztották maguk között közös birtokaikat. Az apátságot a daróci Tibold ág kapta meg. Ennek az ágnak a neve ma is tovább él a Káccsal szomszédos Tibolddaróc község nevében. A daróczi Tibold családnak még a 18. században is volt Kácson birtoka. 1549-ben Serédi Gáspár főkapitány huszárai feldúlták az apátságot. [2]

Apátok. Gergely 1292, Benedek 1430, Gergely 1467, György 1518.

Az apátság valószínűleg a mai plébánia templom közelében állott. Romjaiból köveket használtak fel 1888-ban a templomtorony építéséhez. [3] Egy faragott vállkő és egy oszloplábazat került elő Kácson. [4]

Czinár I. 292-293; Rupp III. 269-270; Kandra 1885, 169-211; Foltin 1885, 363-365; PRT XII/B 365-369; Györffy I. 778-779; Kozák K. 1968, 231-266, 40 ill., 262-266; KMTL 312.

[1] Györffy I. 778.

[2] EtEml V. 129.

[3] Foltin 1885.

[4] Gerevich T. 1938, 143/2 és 142/1 kép.