Kolos
1230 - 1547
Névalakjai: 1230
monachus de
Clus, 1295
ecclesia
Beate Virginis
Marie de Kolos, 1317
Kolusmonustura, 1324
monasterium Beate
Virginis Marie de
Klus.
A nyitrai egyházmegyében,
Nyitra vármegyében, Kolos község (ma Szlovákiában
Vel’ký Klíľ) vagy Kolos
Hradistye (Klíľske
Hradiąte) területén állott a Boldogságos Szűz tiszteletére
szentelt monostor.
Alapítási körülményei ismeretlenek.
Apátja négy bencés apáttársával együtt 1327-ben a nyitrai
káptalannal átíratta III. Honorius pápa bulláját a
bencéseknél tartandó káptalanokról. 1342-ben definitor
volt a visegrádi káptalanon. Esztergomban 1230-ban a Szent Istvánról nevezett
ispotályosoknál a pannonhalmi apát és a veszprémi káptalan peres ügyében Albert
kolosi szerzetes is tanúskodott Egyed pápai kiküldött
előtt. 1293-ra és 1327-re keltezett hamis oklevélben apátja Szent László
alapításának mondta a monostort, amelyet a király kivett minden világi hatalom
alól. 1332-ben László apát 10 márka évi jövedelem után fizetett pápai tizedet.
János apát az 1500-as évek elején Rómába zarándokolt, és a pápa intézkedését
kérte a monostor védelmére. II. Gyula pápa 1507-ben a garamszentbenedeki apátot
bízta meg a feladattal. A következő évben, 1508-ban a rendi vizitátorok
a nagyhéten látogatták meg az apátságot. Csak egyetlen szerzetest találtak ott.
Az épületek jó állapotban voltak, mert az utolsó apát, János dicséretes munkát
végzett. Piros cseréppel befedette a templomot, rendbe hozatta az épületeket és
a szobákat. Az új apát azonban állandóan Budán tartózkodik, és a monostorban
még csak egyszer járt. Attól kell tartani, hogy az eddigi eredmények veszendőbe
mennek. Találtak a monostorban két aranyozott ezüstkelyhet réztalppal, két jobb
és két silányabb kazulát, egy ezüst keresztet, egy kéziratos és két nyomtatott
misekönyvet, továbbá számos régi könyvet. A jobbágyok száma ekkor 32. Az
állatállomány 7 tehén és borjú, 12 sertés. György apát 1511-ben
résztvett az apátok győri gyűlésén és 1515-ben a
pannonhalmi káptalanon. A kettős királyválasztást követő országos
felfordulásban a kolosi apátság sem maradt
biztonságban. Zablati Hrusói János halálos
fenyegetésekkel szerezte meg Lukács apáttól, aki 1536-ban kijelentette, hogy a
megfélemlítéssel kicsikart adomány érvénytelen. Nemsokára ezután Újlaki Lőrinc
győri püspök tette rá a kezét az apátságra. Közben a Podmaniczkyek
dúlták a vidéket. 1547-ben Kolost is megszerezték Ferdinánd királytól és ott
várat építettek. Az országgyűlés ezt még abban az évben betiltotta, de
hasztalanul. 1559-ben a kolosi Szent Miklós
plébániatemplomról írnak. 1560-ban még említenek kolosi
apátot, de ez már csak cím lehetett. A következő években nagyszombati
domonkosok, majd nyúlszigeti domonkos apácák lakták időlegesen az épületeket.
1615-ben a nagyszombati jezsuiták kapták meg az apátsági javadalmat.
Apátok: (Albert 1293), László 1327,
János 1342, György 1347, János 1352, István 1359, Miklós 1402-1407, János 1430,
János 1507, György 1511-1519, Lukács 1536.
Az apátság pontos színhelye és
maradványai nem ismertek.
Czinár I. 262-263;
Rupp
I/2 609-610; MVV
Nyitra, 108, 544-545;
PRT XII/B 177-182;
Hodál 1931, 30-53;
KMTL 363; Györffy
IV. 410-411.
