Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Kő (Bánmonostor)

1150 körül - 1170 körül

Névalakjai. 1198 monasterium Sancti Stephani protomartiyis in loco, qui dicitur Keu, 1229 episcopalis sedes ... in monasterio de Cuhet, 1309 civitas de Ku que alio modo Monasterium Bani nominatur, canonici Sancti Stephani protomartyris ibidem.

A kalocsai egyházmegyében, Szerém vármegyében, a Duna jobb parti magaslatán, a későbbi Bánmonostor (ma Banostor Jugoszláviában) állott a Szent István vértanúról nevezett kői monostor.

Belus horvát-dalmát bán 1150 körül alapította bencés szerzeteseknek. Keletkezéséről és történetéről III. Ince pápa két 1198-ban kelt okleveléből értesülünk. Belus herceg alapította saját birtokán. Belus, I. Uros szerb fejedelem fia, II. Béla feleségének, Ilonának testvére, II. Géza kedvelt embere, 1141-1157 és 1163-ban horvát-dalmát bán, 1146-1157-ig nádor is, a monostort birtokokkal és jövedelmekkel oly bőven ellátta, hogy Szent Benedek reguláját követő 30 szerzetesnek elegendő ellátást nyújtott, azon kívül a vendégek és szegények megsegítésére is jutott. Adott 300 ezüst márkát, kereszteket, kelyheket és díszes miseruhát is. Egy idő múlva azonban a szerzetesek abbahagyták az Isten szolgálatát, és a király (III. Béla) András kalocsai érsek beleegyezésével a Hebron-völgyi Szent Ábrahámról nevezett kanonokoknak adta a monostort azzal a feltétellel, hogy ahhoz az Apostoli Szentszéktől is jóváhagyást kell kérni. Valójában a kanonokok a korábbi szerzeteseket kizárva, apostoli jóváhagyás nélkül költöztek a monostorba, és ügyetlen gazdálkodással elverték birtokait. Olyan szegénységre jutottak, hogy alig hárman maradtak meg. III. Celestin pápa (1191-1198) és 1198-ban III. Ince pápa meghagyta Saul kalocsai érseknek (1192-1201), hogy állítsa helyre a monostort vagy a kanonokok vagy a bencések részére. Az érsek azonban elűzte Szent Ábrahám szerzeteseit. Ezután a pápa elrendelte, hogy ágostonrendi kanonokokat hívjon oda. [1] 1229-től a monostor az akkor felállított szerémi püspökség és a Szent István vértanúról nevezett káptalan székhelye lett.

Csánki II. 234-235; PRT XII/B 427.


[1] Fejér II. 336-338; Theiner Slav I. 4.


Kapcsolódó objektumok:

Kőfaragvány