Ludány

1327 - 1485

Névalakjai: Ludan, Ludanus, 1546 abbacia monasterii in honorem Sanctorum Kozme et Damiani martirum ... in possessione Ludan alias Apathffalwa. [1]

Az esztergomi egyházmegyében, Nyitra vármegyében, Nagytapolcsánytól délre a Nyitra folyó közelében Alsó-Ludány területén állott a Ludány nemzetség monostora (később Nyitraludány, ma Ludanice Szlovákiában).

Alapításának ideje ismeretlen, az alapítók bizonyára a Ludány nemzetség ősei vagy tagjai voltak. Bencésekhez tartozását bizonyítja, hogy apátja Tamás 1327-ben négy másik bencés apáttal együtt a nyitrai káptalannal átíratta III. Honorius pápának bulláját a bencéseknél tartandó káptalanokról. [2] 1595-ben és 1608-ban a pannonhalmi főapát adományozta az apátság javadalmát. Ez a kis monostor a 11. században Magyarországra költözött Ludány nemzetség törzsbirtokán létesült. Az oklevelekben csak igen ritkán, először csak 1327-ben tűnik fel, valószínűleg azért, mert a kegyurak teljesen a magukénak tekintették és birtokaival is ők rendelkeztek. 1332-ben Pál apát 6 budai márkára becsülte apátsága évi jövedelmét, és pápai tizedként 34 garast, azaz kb. 1/6 márkát fizetett. 1485-ben a monostor szegénységére lehet következtetni abból, hogy András apát, aki ekkor már a zobori apátságban lakott, két jobbágytelket elzálogosított. Nyilván a szerzetesek is elhagyták az apátságot. 1508-ban, amikor a zalavári és bátai apát Garamszentbenedeket és Kolost vizitálta, Ludányt mellőzve ment Szkalkára, holott Ludány látogatása nem kívánt volna nagyobb kitérőt. [3] 1543-ban a kegyurak, Kozmafalvi dolgos Tamás és felesége Cseh Anna, valamint Ferenc fiúk az őseik által alapított apátság birtokait Bálint oszláni plébánosnak adták mint kommendátornak azzal a feltétellel, hogy a jövedelem egyharmadát az apátság épületének helyreállítására kell fordítania. [4] 1562-ben János volt domonkos szerzetest, aki szentszéki engedéllyel lépett át a bencésekhez és megkapta az apátságot, a nagyszombati zsinat megfelelő igazolás után elismerte apátnak. és kötelezte a bencés ruha viseletére.

Apátok: Tamás 1327, Pál 1332, András 1467, 1479, 1485, János 1562, 1564.

Rupp I/l 164-165; MVV Nyitra vármegye, 545; PRT XII/B 183-189; Györffy IV. 420-421.

[1] EtEml IV. 462.

[2] MES III. 118.

[3] PRT III. 623.

[4] EtEml IV. 462-463.