Ludány
1327 - 1485
Névalakjai:
Ludan,
Ludanus, 1546
abbacia
monasterii in honorem
Sanctorum Kozme
et Damiani martirum
... in possessione
Ludan alias Apathffalwa.
[1]
Az
esztergomi egyházmegyében, Nyitra vármegyében,
Nagytapolcsánytól délre a Nyitra
folyó közelében Alsó-Ludány területén állott a
Ludány nemzetség monostora (később Nyitraludány,
ma Ludanice Szlovákiában).
Alapításának ideje ismeretlen, az alapítók bizonyára
a Ludány nemzetség ősei vagy tagjai voltak.
Bencésekhez tartozását bizonyítja, hogy apátja Tamás 1327-ben négy másik bencés
apáttal együtt a nyitrai káptalannal átíratta III.
Honorius pápának bulláját a bencéseknél tartandó
káptalanokról.
[2]
1595-ben és 1608-ban a pannonhalmi főapát adományozta az apátság javadalmát. Ez
a kis monostor a 11. században Magyarországra költözött Ludány
nemzetség törzsbirtokán létesült. Az oklevelekben csak igen ritkán, először
csak 1327-ben tűnik fel, valószínűleg azért, mert a kegyurak teljesen a
magukénak tekintették és birtokaival is ők rendelkeztek. 1332-ben Pál apát 6
budai márkára becsülte apátsága évi jövedelmét, és pápai tizedként 34 garast,
azaz kb. 1/6 márkát fizetett. 1485-ben a monostor szegénységére lehet
következtetni abból, hogy András apát, aki ekkor már a zobori
apátságban lakott, két jobbágytelket elzálogosított. Nyilván a szerzetesek is
elhagyták az apátságot. 1508-ban, amikor a zalavári és bátai
apát Garamszentbenedeket és Kolost vizitálta,
Ludányt mellőzve ment Szkalkára,
holott Ludány látogatása nem kívánt volna nagyobb
kitérőt.
[3]
1543-ban a kegyurak, Kozmafalvi dolgos Tamás és felesége Cseh Anna, valamint
Ferenc fiúk az őseik által alapított apátság birtokait Bálint
oszláni plébánosnak adták mint kommendátornak
azzal a feltétellel, hogy a jövedelem egyharmadát az apátság épületének
helyreállítására kell fordítania.
[4]
1562-ben János volt domonkos szerzetest, aki szentszéki engedéllyel lépett át a
bencésekhez és megkapta az apátságot, a nagyszombati zsinat megfelelő igazolás
után elismerte apátnak. és kötelezte a bencés ruha viseletére.
Apátok: Tamás 1327, Pál 1332, András
1467, 1479, 1485, János 1562, 1564.
Rupp I/l 164-165;
MVV Nyitra
vármegye, 545; PRT XII/B 183-189;
Györffy IV. 420-421.
[1]
EtEml
IV. 462.
[2]
MES III. 118.
[3]
PRT III. 623.
[4]
EtEml IV. 462-463.