Mogyoród
(1077 körül) - 1235 - 1482
Nevét a középkorban
Monyorod vagy
ehhez közelálló alakban írták. Szent György mint a monostor védőszentje 1366 és
1482 között sokszor előfordul.
A
váci egyházmegyében, Pest vármegyében, a mai Mogyoród község területén a
Klastrom-hegyen állott a Szent György tiszteletére emelt apátság. 1725-ben még
láthatók voltak romjai.
Alapítója és kegyura a király lehetett, jóllehet
erre egyértelmű adatunk nincsen, mert kegyurát sehol sem említik. A királyi
alapítást valószínűsíti, hogy apátja többször kapott pápai megbízást, ami a
magánkegyúri monostoroknál ritkán fordul elő. Viszont az esztergomi érsek
joghatósága alatt álló királyi egyházak sorában hiába keressük. A bencésekhez
való tartozása kétségtelen, mivel 1337 és 1342 között a garamszentbenedeki apát
fáradozik visszaszerzésén, 1366-ban ott tartják a rend tartományi káptalanját,
és megszüntetésekor, 1482-ben is bencésnek írja a pápa. 1074. március 14-én
Géza és László hercegek egyesült hada, amelyet Ottó morva herceg csapata is
támogatott, Monorod-nál
győzött Salamon király serege felett. László az ütközet előtt megfogadta Szent
Mártonnak, hogy ha az Úr győzelemre segíti, akkor templomot épít tiszteletére.
A győzelem után felépítették a helyszínen a templomot.
[1]
Ennek kapcsolata a később feltűnő apátsággal feltételezhető, de nem
bizonyítható, egyrészt mert Szent Márton templomot Mogyoródon az oklevelek nem
említenek, másrészt az apátságot érintő oklevelek sem hivatkoznak Szent
Lászlóra, mint alapítóra. A monyoródi apát 1235-ben egy
pápai oklevélben tűnik fel először, amikor a váci püspökkel együtt megbízást
kapott, hogy a király káplánjait oldja fel az egyházi büntetések alól,
amelyekkel Jakab prenestei püspök, pápai legátus
illette azokat.
[2]
1337-ben a pápa megbízta az egri püspököt, hogy Szent Benedek rendjének
Bulcs, Bizere,
Garáb és Monyoród nevű apátságát,
amelyeket egy István nevű ember, aki nem pap és a bencés ruhát is önkényesen
vette magára, egyedül bitorol, szerezze vissza a rendnek. István nem tart
szerzeteseket, zsolozsmát nem mond, a monostorok javait saját profán céljaira
fordítja, gyakran világi öltözetben fegyverrel jár, és bomlott életet él.
[3]
A feladat megoldását Szigfrid garamszentbenedeki apát eredményesen vállalta
magára, ezért 1342-ben a visegrádi rendi káptalangyűlés elrendelte, hogy az
apát költségeit a megnevezett monostorok évi részletekben térítsék meg. A
monyoródi apát évi 12 aranyforintot tartozott fizetni 9
éven át.
[4]
Az apátság ezután annyira megerősödött, hogy a rend 1366-ban ott tarthatta
magyarországi tartományi (
provincale) káptalanját.
[5]
1403-ban a pápa megerősítette az apátságot 13 Pest megyei falutól járó
dézsmaszedésben.
[6]
1413-1414-ben az apát négy alkalommal kapott pápai megbízást.
[7]
1488-ban IV. Sixtus pápa Mátyás király kérésére
megengedte, hogy a monyoródi Szent György apátságot,
amelynek a király szerint már nincs konventje és nincs apátja, az óbudai
prépostsággal egyesítsék, és az apátságot véglegesen megszüntessék. 1491-ben
Dénes váci prépost és a váci püspökség tette rá kezét.
[8]
Apátok: Henrik 1391-ig, azután
zobori apát, Ulrik 1417, Jakab 1424, Konrád 1439, korábban
visegrádi apát, Péter 1453.
1747-1749-ben a mai
plébániatemplomot a monostor köveiből építették. 1986-ban fel-tárások kezdődtek
a monostor helyszínén Kvassay Judit régész
vezetésével.
PRT XII/B 398-401;
Farkas 1974, 410-413; Farkas 1979, 13-17;
Györffy
IV. 531-532.
[1] Képes Krónika.
In: Gombos I.
637-638.
[2]
Theiner I. 136.
[3]
PRT II. 386-387.
[4]
PRT II. 396-397.
[5]
PRT II. 510-513.
[6]
Vat I/4 592;
Zs II/1 n. 2841.
[7]
Zs IV. n. 409, 410, 540, 1205.
[8]
Vespr
III. 282, 321-322.
