Szávaszentdemeter
1344
1300 körül erről a templomról kapta a település, majd a
város a nevét. 1309 Villa Sancti Demetrii, 1347
civitas Sancti Demetrii, 1368 civitas Zenthdemeter, 1381 Zawazenthdemeter.
Ma Sremska Mitrovica Jugoszláviában. [1]
A kalocsai egyházmegyében, Szerém vármegyében, az ókori
Sirmium városa Száva-balparti részének még a 15. században
is látható maradványai között állott Szent Demeter temploma
és monostora.
A monostor alapításának körülményei ismeretlenek. 1344-ben
a pápa a görög monostort bencés szerzetesekkel akarta megreformáltatni,
de szándékának megvalósulásáról nincs bizonyíték. A 4. és
5. század fordulóján Leontius, Illiricum kormányzója épített
itt templomot Szent Demeter tiszteletére, amely az ókori
romok között a 11. században felújult, [2]
mert Salamon király és Géza herceg 1072-ben a Nišben zsákmányolt
Szent Prokopius vértanú kar-ereklyéjét Szent Demeter egyházának
adományozták. [3] Valószínűleg az ezt megelőző bizánci-magyar
békekorszakban, 1018 és 1071 között létesült a templom mellett
görög szertartású monostor. VI. Kelemen pápa 1344-ben kiadott
oklevele szerint ebben kezdettől fogva ( in quo
ex primaria institutione) görögök, magyarok és szlávok
szolgáltak, és mind a három nemzetnek megvolt a maga épületrésze. [4] Valamikor 1193 és 1196 között
III. Béla a monostort minden járandóságával és birtokával
együtt a Jeruzsálem melletti Szent Theodosius lavrának
adományozta. [5] Ott temették el Béla király édesanyját, Eufrozinát. 1218-ban
III. Honorius pápa, amikor a Szent Theodosius monostort
birtokaiban megerősítette, oklevelébe III. Béla adományait
is részletesen belefoglalta. [6]
1247-ben, amikor a kői (szerémi) püspök és káptalan a tatárok
visszatérésétől tartava a pápához fordult, IV. Ince meghagyta
a kalocsai érseknek és két püspöknek, hogy az említett püspökség
székhelyét védelem céljából Szent Benedek rendjének Szentgergely
vagy Szentdemeter monostorába helyezze át ( tuque, frater episcope, habeas in eorum diocesi
Sancti Gregorii et Sancti Demetrii monasteria ordinis Sancti
Benedicti, ad castra in eis construenda idonea, transferendi). [7] A szerémi püspökség és káptalan
második székhelye azonban nem Szávaszentdemeter, hanem a
Száva szembenfekvő szigetén, vagy partján Szent Iréne (
Szenternye) lett. Szentgergely valóban bencés monostor volt,
de Szentdemetert a pápa valószínűleg csak félreértésből
sorolta ugyanoda, mert az még 1344-ben is görög monostor
(monasterium Grecum).
Birtokait a tatárjárás után latin egyházi intézmények szerezték
meg. [8] 1344. március 18-án Szigfrid garamszentbenedeki
apát személyesen járt Avignonban (Villanovában) VI. Kelemen
pápánál, és előadta a kalocsai egyházmegyében fekvő Szentdemeter
apátság nyomorúságos és elhagyatott állapotát, mivel már
tíz év óta nincsen apátja. Arra kérte a pápát, hogy Vitus
nyitrai püspököt (1334-1347, korábban ferences barát), aki
Magyarország királyának kápolnaispánja és titkos kancellárja,
az ország ügyeiben igen járatos ember, tegye meg az említett
apátság adminisztrátorává élete egész tartamára. [9] Szigfrid apát még ugyanaznap kérte a pápát,
hogy a tatárjárás óta elveszített több mint 40 bencés apátság
visszaszerzése érdekében rendelje el a magyarországi rendtartomány
felállítását az összes apát és apátnő közös anyagi támogatásával. [10] A pápa még aznap mindkét ügyben kiadta okleveleit. Egy ismeretlen,
nyilván március 18-án kelt oklevelével kinevezte Vitus püspököt
a Szentdemeter görög monostor adminisztrátorává, a következőben
ugyanis már így címezte neki a levelét, és megbízta, hogy
a nevezett monostort latin, katolikus bencés szerzetesekkel
reformálja meg ( prefatum monasterium de monachis nigris Latinis
Catholicis ordinis Sancti Benedicti professoribus reformare). [11] A pápa okleveléből megtudjuk,
hogy az apátokat a görög (konstantinápolyi) pátriárka nevezte
ki, és azok csak annak tartoztak engedelmességgel. Az utolsó
görög apát már tíz éve meghalt, és azóta az apáti szék nincs
betöltve. A birtokokat idegen hatalmak foglalják el, és
a görög szertartású istentisztelet igen lehanyatlott. A
pápa teljes felhatalmazást adott a monostor felújítására.
Szigfrid apát a pápa levelét ugyanabban az évben augusztus
13-án egy avignoni közjegyzővel két példányban átíratta. [12]
Nem világos mi volt Szigfrid apát igazi szándéka, a monostor
megszerzése a bencések számára, vagy Vitus püspök jóindulatának
biztosítása a rendi reform irányában, mivel a püspök egyházmegyéjében
három bencés apátság, Zobor, Kolos és Szkalka, volt található.
Semmi nyoma annak, hogy Szávaszentdemeteren akár 1247 után,
akár 1344-ben vagy azután latin szertartású bencések tartózkodtak
volna. Ha 1344-ben bencések vannak ott, azt Szigfrid apát
kérelme és a pápa oklevele feltétlenül megemlítette volna.
A Szerémségben ekkor négy bencés apátság állott. A Fruska
Gora északi lábánál Dombó, déli szélén pedig Garáb, Szentgergely
és Frankavilla. Ezek is létszámhiánnyal küzdöttek, és ahhoz
még hozzájárult az Európán és Magyarországon is végigsöprő
pestisjárvány 1347-1349-ben. 1366-ban a mogyoródi káptalanon
Rudina és Szentjakab apátja, valamint a szentgergelyi és
a frankavillai apát tanúskodott a közeli Garáb apátja, bitorlója
ellen, de Szentdemeterről nincs említés, [13] pedig az is közel feküdt Garábhoz. Mindezek után alig valószínű,
hogy a bencések telepedtek le Szávaszentdemeteren. A következő
évtizedekben a török veszedelem közvetlenül fenyegeti a
Szerémséget.
Csánki II. 238; PRT XII/B 357-359;
Györffy 1952, 1953; KMTL 460-461
( Mitrovica); Kalic 1995, 2151.
[1] Csánki II. 238.
[2] Györffy 1952, 339.
[3] Gombos II. 1286; Moravcsik 1988, 225
(Ioannes Kinnamos).
[4] Theiner I. 667-668.
[5] III. Honorius pápa 1218. évi oklevelébe foglalva:
Theiner I. 10; Györffy 1952; III. Béla emlékezete,
102-103.
[6] Theiner I. 9-10.
[7] Theiner I. 205.
[8] Györffy 1953, 96.
[9] Bossányi I. 73; MES III. 535.
[10] Bossányi I. 75-76.
[11] Theiner I. 667-668.
[12] MES III. 544-546.
[13] PRT II. 511-512.
