Szentgergely
1206 - 1455
Névalakja: monasterium Sancti Gregorii, 1469 Zenthgerger.
A kalocsai egyházmegyében, Szerém vármegyében, a mai Grgurevci
(Jogoszlávia, Vajdaság) helyén feküdt Frankavillától északkeletre
8 km-re a Szentgergely apátság.
Alapítási körülményei, kegyurai ismeretlenek. Apátja többször
jelen volt a bencések gyűlésein. Az apátság neve 1206-ban
tűnik fel először egy határjárás alkalmával. 1247-ben a
Szentgergely monostor is szóba került, amikor a szerémi
püspökségnek és káptalannak Kő helyett biztonságosabb helyet
kerestek. Apátja 1366-ban a mogyoródi káptalanon tanúskodott
a garábi apát ellen. 1420 táján Imre apát a monostort támadó
törököket visszaverte, négyet maga vágott le. Ezután az
apát és a szerzetesek átköltöztek a ciszterciek széki (
cikádori) apátságába, amely attól kezdve bencés apátság
lett Imre apáttal az élén. 1450-ben mint széki apát fordult
a pápához, hogy mentse fel őt a szabálytalanságtól (
irregularitas), amelyet négy török leölésével vont magára. [1]
A szerzetesek egy része, úgy látszik, visszaköltözött, mert
György a monostor apátja 1449-ben részvett Szekszárdon a
bencés apátok gyűlésén, amelyen megtagadták a rájuk kivetett
hozzájárulást az esztergomi székesegyház felújításához.
1455-ben már csak egyetlen szerzetes volt a monostorban,
amelynek évi jövedelme 40 forint. 1455-ben a szerémi püspök
a pápához fordult, hogy az apátság birtokát püspöksége kapja
meg, de ez az óhaj csak később, 1490 körül teljesült.
Csánki II. 253, 261; Érdújhelyi 1899b, 204-206; PRT XII/B
427-431; Gyetvai 1987, 61-62.
[1] Koller III. 390.
