Szenttrinitás
1160 - 1543
Névalakjai: 1183-1480 monasterium Sancte Trinitatis, 1368-1522:
Zenthtrinitas.
A pécsi egyházmegyében, Baranya vármegyében, Vókány község
határában Terentás-puszta őrzi az egykori Szentháromságról
nevezett apátság nevét és színhelyét. Alapítói a Kán-nemzetség
tagjai lehettek 1183 előtt, később is ők a kegyurak. Kegyura
1303-ban át akarta vinni az apátságot a bencés rendből a
ciszterci rendbe, de eredménytelenül. Apátjai résztvettek
a bencések gyűlésein 1449-ben, 1511-ben és 1513-ban. III.
Béla király 1183-ban a Szentháromság monostor kegyurának,
(Kán-nembeli) Péter spalatói érseknek és Okrimindszent monostora
kegyurának, a Zalók-nembeli Bayának kérésére megerősítette
a II. Géza jóváhagyásával adományozott Töttös (Szentegyed)
nevű birtok felét, amit a Csák-nembeli Páltól kaptak a monostorok. [1]
Szentegyed ma puszta Almamellék közelében. Az apátság kegyurai
a Kán-nembeli Siklósiak maradtak. 1280 körül az apátság
földjén, Szenttrinitástól nem messze alapította az ugyancsak
Kán-nembeli Gyula fia Miklós a bajcsi pálos kolostort Kisharsány
mellett. Mikor Jób pécsi püspök fel akarta szentelni, Fábián
apát és a szerzetesek tiltakoztak. Miklós comes
50 hold kisharsányi földdel kárpótolta az apátságot. Nagy
Gyula (Jula) bán leszármazottja, Siklósi Miklós comes
fia: Péter mester 1303-ban oklevelet állított ki, amely
szerint a Szentháromság monostort minden tartozékával együtt
elveszi Szent Benedek rendjétől, mivel annak szentsége lehanyatlott,
és a szent ciszterci rendnek adja úgy, hogy legyen a heiligenkreuzi
apát és konvent filiája. Elhatározásának nemzetsége nem
mondott ellent. [2] Szándéka azonban nem valósult meg, mert az apátság továbbra
is a bencéseké maradt. 1311-ben a monostor mellett keletkezett
Szenttrinitás faluban tartotta gyűlését Baranya vármegye. [3] 1392-ben Soklósi Pál fia Miklós, Gyula testvére,
a saját és a monostorban nyugvó szülei és elődei lelkiüdvéért
két halastavat adott a monostornak Palkonya és Sulyos mellett. [4] 1415-ben Tamás apát résztvett a Konstanzi zsinaton.
1432-ben Péter apát 70 forintért házat vett Budán az Alsóvárosban.
1449-ben Szenttrinitás apátja is résztvett a bencés apátok
szekszárdi gyűlésén, amelyen megtagadták a rájuk kivetett
hozzájárulás az esztergomi székesegyház felújítására. [5] 1508-1515 táján Perényi
Imre nádor kapta meg Siklós várát és tartozékait, és ő lett
a monostor kegyura is. 1511-ben Mihály apát résztvett a
bencés apátok győri gyűlésén, 1515-ben Balázs a pát a pannonhalmi
káptalanon. 1543-ban Siklós törők kézre került, s ezzel
az apátság sorsa is meg lett pecsételve. Az apátság falva
volt a kelet felé nem messze fekvő Iván, ma Ivánbattyán.
Apátok: Fábián 1280-1283, Balázs 1294-1297, Lénárt 1326,
Márton 1392, Zsigmond 1411, Tamás 1414, Péter 1432, Antal
kommendátor 1475-1491, Mihály 1510, Balázs 1515-1518, Péter
1527.
A monostor romjaiból a 18. század végén még magas falak
álltak. A négyzetes monostor közepén kút volt. [6] Helyén ma Terentás-puszta gazdasági épületei állnak. 1968-ban,
amikor a nagy tehénistállót építették, vastag alapfalakat
találtak. Az apátság helyét korábban tévesen Siklóson keresték.
Czinár I. 274-276; Rupp I/2 410-412; Csánki II.
527, 563; PRT XII/B 335-341; Györffy I. 391-392.
[1] RegArp n. 138.
[2] Heiligenkreuz, Stiftsarchiv, Rubr. 48. fasc. XI.
n.15. Eredeti oklevél.
[3] Györffy I. 391.
[4] Zs I. n. 2591.
[5] Kubinyi 1998, 189-194.
[6] Brüsztle IV. 870-871.
