Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Szenttrinitás

1160 - 1543

Névalakjai: 1183-1480 monasterium Sancte Trinitatis, 1368-1522: Zenthtrinitas.

A pécsi egyházmegyében, Baranya vármegyében, Vókány község határában Terentás-puszta őrzi az egykori Szentháromságról nevezett apátság nevét és színhelyét. Alapítói a Kán-nemzetség tagjai lehettek 1183 előtt, később is ők a kegyurak. Kegyura 1303-ban át akarta vinni az apátságot a bencés rendből a ciszterci rendbe, de eredménytelenül. Apátjai résztvettek a bencések gyűlésein 1449-ben, 1511-ben és 1513-ban. III. Béla király 1183-ban a Szentháromság monostor kegyurának, (Kán-nembeli) Péter spalatói érseknek és Okrimindszent monostora kegyurának, a Zalók-nembeli Bayának kérésére megerősítette a II. Géza jóváhagyásával adományozott Töttös (Szentegyed) nevű birtok felét, amit a Csák-nembeli Páltól kaptak a monostorok. [1] Szentegyed ma puszta Almamellék közelében. Az apátság kegyurai a Kán-nembeli Siklósiak maradtak. 1280 körül az apátság földjén, Szenttrinitástól nem messze alapította az ugyancsak Kán-nembeli Gyula fia Miklós a bajcsi pálos kolostort Kisharsány mellett. Mikor Jób pécsi püspök fel akarta szentelni, Fábián apát és a szerzetesek tiltakoztak. Miklós comes 50 hold kisharsányi földdel kárpótolta az apátságot. Nagy Gyula (Jula) bán leszármazottja, Siklósi Miklós comes fia: Péter mester 1303-ban oklevelet állított ki, amely szerint a Szentháromság monostort minden tartozékával együtt elveszi Szent Benedek rendjétől, mivel annak szentsége lehanyatlott, és a szent ciszterci rendnek adja úgy, hogy legyen a heiligenkreuzi apát és konvent filiája. Elhatározásának nemzetsége nem mondott ellent. [2] Szándéka azonban nem valósult meg, mert az apátság továbbra is a bencéseké maradt. 1311-ben a monostor mellett keletkezett Szenttrinitás faluban tartotta gyűlését Baranya vármegye. [3] 1392-ben Soklósi Pál fia Miklós, Gyula testvére, a saját és a monostorban nyugvó szülei és elődei lelkiüdvéért két halastavat adott a monostornak Palkonya és Sulyos mellett. [4] 1415-ben Tamás apát résztvett a Konstanzi zsinaton. 1432-ben Péter apát 70 forintért házat vett Budán az Alsóvárosban. 1449-ben Szenttrinitás apátja is résztvett a bencés apátok szekszárdi gyűlésén, amelyen megtagadták a rájuk kivetett hozzájárulás az esztergomi székesegyház felújítására. [5] 1508-1515 táján Perényi Imre nádor kapta meg Siklós várát és tartozékait, és ő lett a monostor kegyura is. 1511-ben Mihály apát résztvett a bencés apátok győri gyűlésén, 1515-ben Balázs a pát a pannonhalmi káptalanon. 1543-ban Siklós törők kézre került, s ezzel az apátság sorsa is meg lett pecsételve. Az apátság falva volt a kelet felé nem messze fekvő Iván, ma Ivánbattyán.

 Apátok: Fábián 1280-1283, Balázs 1294-1297, Lénárt 1326, Márton 1392, Zsigmond 1411, Tamás 1414, Péter 1432, Antal kommendátor 1475-1491, Mihály 1510, Balázs 1515-1518, Péter 1527.

 A monostor romjaiból a 18. század végén még magas falak álltak. A négyzetes monostor közepén kút volt. [6] Helyén ma Terentás-puszta gazdasági épületei állnak. 1968-ban, amikor a nagy tehénistállót építették, vastag alapfalakat találtak. Az apátság helyét korábban tévesen Siklóson keresték.

Czinár I. 274-276; Rupp I/2 410-412; Csánki II. 527, 563; PRT XII/B 335-341; Györffy I. 391-392.


[1] RegArp n. 138.

[2] Heiligenkreuz, Stiftsarchiv, Rubr. 48. fasc. XI. n.15. Eredeti oklevél.

[3] Györffy I. 391.

[4] Zs I. n. 2591.

[5] Kubinyi 1998, 189-194.

[6] Brüsztle IV. 870-871.