Szerencs
1247 - 1556
Névalakjai: 1271 monasterium de Seremch, 1349-1424 Zerench,
1375 monasterium Sancti Petri de Zerench, 1508 Monasterium Sanctorum Petri et Pauli apostolorum in
Zerrenche.
Az egri egyházmegyében, Zemplén vármegyében, a 16. század
közepén épült, ma is látható vár helyén állott a Szent Péter
és Pál apostolokról nevezett apátság. A Bogát-Radvány nemzetség
birtokán állt, annak monostora volt, kegyuraságához a nemzetség
ágai formáltak jogot. Alapítási ideje ismeretlen. Apátja
1329-ben a bencés káptalanra ment. [1] 1508-ban a pápa megerősítette a pannonhalmi főapát által kijelölt
bencés szerzetest a szerencsi apátságban. [2] Ha az apátság már 1241 előtt fennállott, a pusztulást a tatárjáráskor
aligha kerülhette el, mert az országra törő tatár seregeknek
éppen útjába esett a Sajó és Pest felé. A Bogát-Radvány
nemzetséggel való kapcsolatát az is igazolja, hogy messze,
Zalában, a mai Balatonfüred tájékán fekvő Kék faluban is
volt birtoka, szőleje, amikor a nemzetségnek is voltak arra
birtokai. 1247-ben említik először: Móg apát és a kegyurak
beleegyeznek egy szomszédos birtok eladásába. A kegyuraságról
számos oklevél fennmaradt. Ezek közül a legjelentősebb Bebek
Detre nádornak 1400. február 21-én kelt nagyterjedelmű ítéletlevele.
A kegyúri nemzetség két egymással szembenálló ága, az izsépi
és a monoki ág 15 korábbi oklevelet mutatott fel. Ezek jó
betekintést nyújtanak egy magyar nemzetségi monostor viszonyaiba.
Kitűnik, hogy a kegyurak jelölték ki az apátokat. Tetszésük
szerint vettek el az apátság javaiból, majd az egri püspök
felszólítására visszaadtak 120 köböl gabonát, 30 hold földet,
8 ökröt, 4 tehenet, 22 juhot, 10 sertést, 2 lovat, könyveket,
kelyheket, egyházi felszereléseket, és sajátjukból befedték
a monostort. A nádor úgy ítélt, hogy a birtokok egyedül
a monostort illetik. A ius patronatus 2/3
részben Cselei Miklóst és Izsépi Mátyás fiát Márkot, 1/3
részben Monoki Sandrinus fia Tamást és Simon fia Jánost.
A jövedelem és a jobbágyok felett az apát rendelkezik. Az
apátság szerencsi birtokán a patrónusok rezidenciát nem
építhetnek. Kötelesek az apátot megvédeni. Joguk van apátot
választani, és ha az a javakat elherdálja, forduljanak a
megyés püspökhöz és az apát feljebbvalóihoz. [3] Az apátság életéről csupán néhány birtokügyet
tárgyaló oklevél maradt fenn. Birtokai Szerencsen és a szomszédos
Újőrön feküdtek. 1334-ben az apát 24 garas pápai tizedet
fizetett, ami csupán 0,4 márkának felel meg.
Apátok: Móg 1247, János 1262, János 1330, Mátyás 1335
körül, [4]
János 1349, Egyed 1349-1383, János 1400, Jakab 1424-ig,
azután mogyoródi apát, Miklós tripolisi püspök gubernátor
1445, Szikszay Péter 1508, Nagyszombati Márton 1508-ig,
azután tatai majd 1518-tól kolozsmonostori apát, Musinai
Gerván János 1526-ig, azután csanádi püspök, Monoszlói Péter
1550, Jakabházi Lukács (az egri ágostonosok perjele) 1554. [5]
Rupp II. 322-325; Csánki I. 363, 380; PRT XII/B 391-394;
Barna 1931; Détshy 1988, 229-242 (2. kiadás).
[1] Zs II/1 14-18, n. 98.
[2] PRT III. 614-615.
[3] Zs II/1 14-18, n. 98.
[4] Vat I/1 251. Itt az abbas
monasterii Sancti Petri ordinis Sancti Benedicti bizonyára
Szerencsre vonatkozik, és nem kell feltételeznünk még egy
Szent Péter apátságot az egri egyházmegyében, amint Sörös
Pongrácz tette ( PRT XII/B 390).
[5] Rupp II. 324-325.
