Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Szék

1420 - 1478

Névalakjai: 1190-1390 mindig Cikádor, 1391 Cikador sive Zek, 1420-tól monasterium de Zeek, [1] 1426-1430 abbas et conventus de Cykador, 1450 abbas monasterii in Zek ordinis Sancti Benedicti, [2] 1154 monasterium de Zeek sive de Chykador, [3] 1457 monasterium de Zeek ordinis Sancti Benedicti, [4] 1464 monasterium Beate Marie Virginis de Zeck (Zeek) Cisterciensis ordinis, monasterium de Czykador, [5] (1468 és) 1475 conventus monasterii Beate Marie Virginis de Zeek. [6]

A pécsi egyházmegyében, Tolna vármegyében, a mai bátaszéki plébániatemplom helyén állott a Boldogságos Szűzről nevezett cikádori, más néven széki apátság.

A cikádori apátságot II. Géza király 1142-ben alapította heiligenkreuzi ciszterciek részére. 1420-ban Imre, a szerémségi Szentgergely bencés apátság apátja szerezte meg a cikádori vagy ahogy ettől kezdve legtöbbször nevezik, széki apátságot, és ezután bencés apátságnak tekintették. 1411-ben egy ferences barát kezében volt az apátság, ezért a ciszterci generális káptalan felhatalmazta a heiligenkreuzi apátot, hogy nevezzen ki helyébe apátot saját szerzetesei közül. 1416-ban Máté apát nevével találkozunk, de nem tudjuk, hogy ciszterci volt-e. [7] 1420-tól 1454-ig számos oklevél arról tanúskodik, hogy Cikádor azaz Szék apátja Imre. Egy 1450-ben kelt a bencés széki monostor apátjának, Imrének címzett pápai oklevélből kitűnik, hogy valamikor a szerémségi Szentgergely monostor apátja volt, és amikor a törökök megtámadták monostorát, visszaverte őket, sőt négyet levágott. Most a pápa az ő és Újlaki Miklós erdélyi vajda kérésére felmenti a tette által bekövetkezett papi alkalmatlanság és rosszhírűség alól. Minden papi szolgálatot végezhet, és a széki monostort is tovább kormányozhatja úgy lelkiekben, mint anyagiakban. [8] Ebből az oklevélből következtetve valószínű, hogy a török támadás 1419-ben érte a Szentgergely apátságot. Imre biztonságosabb helyet keresve ezután szerezhette meg magának a széki apátságot. Erről se királyi, se pápai oklevél nem tanúskodik. 1420. szeptember 10-én Zsigmond király Cikádorról keltezte egy oklevelét. [9] Lehet, hogy ekkor erősítette meg Imrét az apátságban. Imre mellett féltestvére Újlaki Miklós, a későbbi erdélyi vajda állott. 1441 első napjaiban I. Ulászló vezérei: Újlaki Miklós macsói és Hunyadi János szörényi bánok a cikádori monostor mellett, amelyet közönségesen Széknek neveznek, megverték Erzsébet királyné délvidéki híveit, köztük Garai Lászlót. V. László király 1457-ben a pápához fordult és kérte, hogy a budai Boldogasszony plébániatemplomot emelje társas káptalan rangjára, és a bencés széki apátságot adja annak fenntartására. A pápa bizonyos feltételek mellett engedélyezte az egyesítést, de az mégsem valósult meg. Ugyanebben az évben a ciszterci generális káptalan felszólította római általános ügyvivőjét, hogy járjon közbe a Szentszéknél Cikádor visszaadása érdekében. [10] Újlaki Miklós segítségével Imre péterváradi apát lett, a széki monostort 1460-ban Debrentei Tamás, Pannonhalma gubernátora, 1464-től nyitrai püspök, 1475-től a szekszárdi apátságnak is gubernátora, nyerte el és tartotta meg 1478-ig. 1478 után a széki apátság az oklevelekből teljesen eltűnik. Lehet, hogy Mátyás király már ekkor egyesítette a bátai apátsággal. 1535-ben ugyanis Széket már Bátaszéknek nevezik, és birtokai a bátai apátság birtokai közé vannak sorolva.

A széki monostor "bencés" időszakának szerzetesközösségéről csak kérdőjelek maradtak ránk. Imre apát kétségtelenül áldozópap volt. Ez következik az 1450. évi pápai oklevélből is, de nem bizonyos, hogy tett-e szerzetesi fogadalmat. Az sem bizonyítható, hogy a Szentgergely monostorból szerzeteseket is vitt magával a széki apátságba. A konvent nevében kelt ugyan egy-egy oklevél 1468-ban és 1475-ben, [11] az első pecsétes volt, de ez nem bizonyít feltétlenül szerzetes közösség mellett. Konventi hiteleshelyek apátság tekintélye alatt szerzetesek nélkül litterátusokkal, deákokkal is működhettek ideiglenesen. Tény az, hogy ebből az időszakból szerzetesi név vagy perjel, custos említése nem maradt ránk. 1449-ben Szekszárdon 19 túlnyomórészt dél-magyarországi bencés apát gyűlt össze, hogy az esztergomi székesegyház felújítására kivetett adóról tárgyaljon. A széki apátot, Imrét hiába keressük közöttük, pedig ott volt György is, az ő utódja a szentgergelyi apátságban. [12]

 Apátok: Imre, Újlaki Miklós féltestvére 1420-1457, Berzsenyi Porkoláb Kelemen gubernátor 1457-től, Debrentei Tamás 1460-1478.

 Az apátsági templom alapjait 1994-96-ban Valter Ilona vezetésével a mai bátaszéki templom északi tőszomszédségában tárták fel. [13]

Czinár I. 260-262; II. 89-90; Rupp I/2 381-384; Békefi 1894; Csánki II. 215, 369, 543; III. 411, 475; PRT XII/B 359-361; Tomann 1982, 166-180; Hervay 1984, 83-89; LK 55-1984, 246; Heimatbuch Bátaszék I. 20-62; KMTL 138; Valter 1996, 251-264, 7 képtábla; Sümegi 1997, 327-416, 421-426; Valter 1998b, 155-166.


[1] Hervay 1984, 83.

[2] Koller III. 390.

[3] Békefi 1894, 116.

[4] Theiner II. 285.

[5] PRT III. 532-534.

[6] Sümegi 1997, 398, 421.

[7] Hervay 1984, 85.

[8] Koller III. 190-191.

[9] Zichy VI. 682-683.

[10] Hervay 1984, 86.

[11] Mint a 6. jegyzetben.

[12] Kubinyi 1998, 189.

[13] Sümegi 1997, 152-157; Valter 1998b.