Széplak
1143 - 1556
Névalakjai: 1143 Ciploc, 1219-1335 Zeploc,
Sceplak, Zeplak, 1401 ecclesia monasterii
Sancte Marie Virginis de Zeplach ordinis Sancti Benedicti. [1]
Az egri egyházmegyében, Abaúj vármegyében, a Hernád bal
partja felett, Széplak (ma Krásna nad Hornadom, Kassával
egyesítve Szlovákiában) falu feletti teraszon állott a Boldogságos
Szűz tiszteletére emelt apátság. Felszentelése 1143-ban
történt, alapítása is ez időtájra tehető. Később kegyurai
és a falu részbirtokosai az Aba-nemzetség tagjai voltak,
bizonyára az alapítók is. Apátja 1342-ben és 1366-ban résztvett
a bencések káptalangyűlésén. 1401-ben a pápa a bencések
széplaki templomának engedélyezett búcsút. Az 1200 körül
lejegyzett Pozsonyi Évkönyvben olvashatjuk: "1143. Dicsőséges
Géza király uralkodása idején a tiszteletreméltó Martyrius
püspök Szűz Mária tiszteletére felszentelte a monostort
Széplakon". [2]
Martirius 1140-től Eger püspöke volt, és így ő gyakorolt
joghatóságot az egri egyházmegyében fekvő monostor felett.
1151-ben esztergomi érseknek választották. Megmaradt írásos
emlékeink hosszú ideig nem szólnak a monostorról. 1219-ben
Csegel apát tűnik fel mint panaszt tevő a Váradi Regestrumban.
1288-ban Dénes ispán az Aba nemzetségből halálos ágyán magához
hivatta János apátot, és tanúk jelenlétében az apátság kegyuraságát
az ugyancsak Aba-nembeli Amadénak, Dávid fiának adta. Szigfrid
garamszentbenedeki apát, a Szentszék megbízásából rendi
vizitátor, Dániel a Visegrád melletti Szent András monostor
apátja és János széplaki apát 1338-ban együtt kérték Telegdi
Csanád esztergomi érseket, hogy XII. Benedek pápának a magyar
tartományi káptalan és a rendi reform érdekében 1336. december
13-án kiadott bulláját hitelesen írja át részükre. [3] 1342-ben Péter apát jelen volt a visegrádi káptalanon,
1366-ban Demeter apát a mogyoródi káptalanon. 1364-ben a
kegyuraság a király kezében van, majd a Czudar család szerezte
meg, és az jelölte ki az apátokat. 1401-ben a pápa a bencések
széplaki templomának a Mennybemenetel ünnepére ugyanazt
a búcsút engedélyezte, mint amit a velencei Szent Márk templom
látogatói kaptak, ezen kívül a mindenkori apát Szűz Mária
ünnepeire hat alkalmas gyóntató papot választhatott, akik
a Szentszéknek fenntartott esetek kivételével minden vétek
alól feloldozást adhattak. [4] 1477-től a monostor kegyurai
gyakran változtak. 1556-ban I. Ferdinánd az apátság javadalmát
a nagyszombati káptalani iskolának adta, amelynek újjászervezését
Oláh Miklós esztergomi érsek kezdte meg. A pápai tizedszedés
idején, 1331-ben az apátság évi jövedelmét 100 márkára becsülték.
1427-ben 12 faluban volt birtoka a megyén belül. 1553-ban
9 faluban 53 adózó portáját számlálták össze.
[5]
Apátok: Cegl, Cyegl (Csegel) 1219, János 1280-1288, Benedek
1327, Szigfrid 1327-1328, János 1330, János 1338, Péter
1342-1343, Demeter -1366, János 1383, András, Mihály 1396-1410,
Konrád 1406-1411, Domonkos 1412, István 1435, Benedek 1445,
István 1471, Mihály 1477-1485, István 1485, Mihály 1492-1496,
András 1513, Cséfy János mester világi pap 1521-1525, Alagi
Bekén János 1552.
A település északi széle felett 15 méterre emelkedő, dél
felé nyúló félszigetszerű teraszon B. Polla vezetésével
1971 és 1981 között folyt a monostor maradványainak a feltárása.
A monostor temploma egy kisebb és régebbi templom köré épült,
nyilván annak anyagát lebontva és felhasználva. A 29,4 m
külső hosszúságú és 13,2 m szélességű háromhajós templom
egy félkörös apszissal zárult. A konventház a templom északi
oldalához csatlakozott, és északkeleti szögletében ráépült
egy tipikus rotunda alapfalára.
Czinár I. 247-251; Rupp II. 319-322;
Csánki I. 218, 232; PRT XII/B 370-377;
Györffy I. 145-146; Polla 1986a,
410-424; Polla 1986b.
[1] Vat I/4 314.
[2] SRH I. 127.
[3] PRT II. 390-393.
[4] Vat I/4 314-315.
[5] PRT XII/B 373, 375.
Kapcsolódó objektumok:
