Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Szkalka

1224 - 1508

Névalakjai: 1224 villa Scala, 1338 abbatia de Skala, 1354 abbatia Sancti Benedicti de Rupibus, 1358 monasterium Sancti Benedicti de Scala, ecclesis Sancti Benedicti iuxta Wagh, 1381-1519 abbas de Zkalka, Skalka, 1508 abbas de Rupibus.

A nyitrai egyházmegyében, Trencsén vármegyében, Trencséntől É-ra a Vág jobbpartaja fölé emelkedő barlangos sziklára épült Szent Benedek remete vértanúsága helyén az emlékére emelt monostor. 1224-ben Jakab nyitrai püspök alapította alapítólevele szerint kifejezetten Szent Benedek regulája szerint élő szerzeteseknek. 1508-ban bencés apátok ellenőrizték a monostort. Jakab nyitrai püspök (1223-1241) a püspöki székesegyházában eltemetett Szent Benedek vértanú remete tiszteletére, azon a helyen, ahol a rablók a remetét megölték és a Vágba vetették apátságot alapított Szent Benedek regulája szerinti szerzeteseknek. Oklevele szerint a remete vére még látható volt a barlang falán. A szerzetesek fenntartására adta Viezd földet 7 ökörrel, 2 szolgával, Nyitrán két szőlőt 2 szőlőmunkással, 40 birkát és ugyanannyi sertést, a püspöki tizedből 100 kepe gabonát és a szkalkai plébánosnak, aki már szerzetes, portáját. 40 napi búcsút is engedélyez az alamizsnát adóknak. Egész egyházmegyéje területére engedélyt ad, hogy az apátság szerzetesei prédikáljanak és gyóntassanak. [1] IV. Béla ottjártakor látta a szerzetesek szegénységét és ezért 1238-ban a terncsényi várföldekből adott egy részt a monostornak. 1297-ben Paschasius nyitrai püspök (1286-1300) átírta és megerősítette Jakab püspök adományát. A 100 kepe gabona helyett az apátság népeinek dézsmáját kapták meg a szerzetesek. A következő két században birtokügyeken kívül más emlék nem maradt fenn az apátság életéből. 1508-ban a rend két apát vizitátora április 24-én, húsvét másnapján érkezett Szkalkára. Ekkor már nem volt törvényes apátja, hanem Rosoni László 18 éves fia, Mihály, világi klerikus élvezte a javadalmat. A monostor állagán semmit sem javított. A két szerzetes, akit ott találtak, proprietarius volt, mert évente 12 forint ellátmánnyal rendelkeztek, és azon kívül a kapott adományokat is elosztották maguk között. Az egyik közülük bencés, a másik ciszterci volt. A bencés Bécsi Jakab testvérnek megengedték, hogy Szent Lőrinc napjáig pénzt tarthasson magánál, ő meg megígérte, hogy azután Szerencsre megy Nagyszombati Márton választott apáthoz. Az apátság helye kellemes, szerzeteséletre alkalmas. Bőségesen van hal, gyümölcs és jó kenyér. Van öt falva: Apáti 16, Viezd 8, Zliecho 8, Piecho 16, (Szkalka-)Újfalu 2 portával. A monostor alatt van egy legelő és halastó. Az állatállomány 4 tehén, 10 marha, 12 sertés. Az egyházi felszerelések között van két ezüst kehely, 5 miseruha (casula), 2 ciszterci psaltérium, 2 ciszterci antifonárium, 2 misekönyv - az egyik ciszterci, a másik esztergomi, Szent Benedek regulája és Szent András és Benedek helybeli remeték élete. [2] Ezután nincs semmi nyoma annak, hogy a szerzetesélet visszaállt volna Szkalkán, csak az apátság jövedelmére voltak pályázók. 1643-ban Pálffy Mátyás pannonhalmi főapát megkísérelte, hogy a nyitrai püspöktől visszaszerezze Szkalkát, de eredménytelenül. A javadalmat a következő évben a trancséni jezsuiták kollégiuma kapta meg.

 Apátok: Pál 1297, István 1318, Básán 1328, Demjén 1364, Zljechói János 1381, István 1400-ig, azután zobori apát, János 1415, Miklós 1420, János 1423, Pál 1429, Csula János 1500.

 A monostor üreges sziklára épült. Romos egyhajós temploma gótikus volt kétszakaszos, nyújtott, hálóboltozatos szentéllyel, sokszögű záródással. A hozzácsatlakozó kolostor négyszöget zárt be nyitott kerengővel. A sekrestyében kétszakaszos keresztboltozat díszes zárókövekkel.

Czinár I. 258-260; Rupp I/2 619-626; PRT XII/B 416-423; Fekete Nagy 1941, 184, 366-368; Sólymos 1996.


[1] Fejér III/1 448-449; Codex diplomaticus Slovaciae I. 215-217.

[2] PRT III. 623; MKsz 1881, 298.