Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Tapolca

1214 - 1532

Névalakjai: 1214 abbatia de Heuiuz (Hévíz, Hévjóvíz), 1219 monasterium de Taplucia, 1221 monasterium de Taplucya Miscocii, [1] 1291 monasterium de Tupulcha, 1364 patronatus monasterii Beati Petri de Tapolcza, 1532 abbatia de Tapolcza.

Az egri egyházmegyében, Borsod vármegyében, meleg források közelében, a Miskolc melletti Tapolcán állt a Szent Péter apostol tiszteletére szentelt apátság.

Alapítási körülményei ismeretlenek.

Szent Benedek rendjéhez tartozása csak kevés adattal igazolható. 1410-ben Miklós apátot bencésnek írják. [2] 1503-ban Tolnai Máté pannonhalmi főapát intézkedik reformja ügyében. A rendi gyűléseken apátját nem említik.

A Váradi Regestrum 1214 és 1221 között háromszor nevezi meg az apátságot, előbb Hévíz, majd Tapolca néven. A monostor körül Miskolc, Tokaj (ma: Kistokaj), Mályi, Csaba helységek mind a Miskolc-nem települései voltak, így az apátság alapítói és kegyurai is ők lehettek. 1291-ben a Miskolc-nembeli Panyit (volt szörényi bán) fia, Miklós a kegyúr.

1430 körül László diósgyőri plébános, mivel hallotta, hogy Antal apát más apátságot kap, közbenjárt, hogy Miklós szerzetes kapja meg a tapolcai apátságot. Miklós a széplaki konvent tagja, korábban Tapolcán volt, és egy antifonás könyvet is másolt. Azt nem tudjuk, hogy eredményes volt-e a közbenjárás, mert a következő két évtizedből nem maradtak ránk az apátok nevei.

Tolnai Máté pannonhalmi főapát figyelme Tapolcára is kiterjedt. Ennek lehetett eredménye, hogy II. Ulászló 1503-ban levelet intézett a monostor kommendátor apátjához, Bonaventurához, aki előbb domonkos barát volt, hogy a főapát törekvéseit ne akadályozza, ha alkalmas perjelt vagy custost küld hozzá, vagy ha a rossz példát adó szerzeteseket elmozdítsa. [3]

1532 nyarán Bebek Imre és Ferenc, akik János király pártjára álltak, embereikkel rátámadtak a tapolcai apátságra, amit addig Oláh Miklós esztergomi kanonok, az özvegy Mária királyné titkárja élvezett (ekkor még Brüsszelben tartózkodott). A monostor embereit részben megölték, részben fogságba vetették, az arany, ezüst tárgyakat és templomi ruhákat elrabolták, a monostort felgyújtották és lerombolták, birtokait több éven át kezükben tartották. [4] Balassa Zsigmond visszafoglalta, Oláh Miklós pedig kérte, hogy a Besztercebányai határozatok alapján visszakapja. Két év múlva a borsodi főispánhoz fordult, hogy segítse a megfélemlített szerzetesek visszatérését. Ha az apátság lakhatatlan, a miskolci plébánián vagy az apátság miskolci házában lakhatnának. [5] Miskolcon ugyanis a plébánia kegyurasága és egy ház az apátságé volt.

Birtokai Tapolca, Görömböly, Valk, Mindszent, Csaba és Nota helységekben feküdtek. Évi jövedelmét 1513-ban 300 forintra becsülték.

Apátok: János 1237-1242; János 1333-1334; Miklós 1410; Antal 1422; Jakab 1453; Ambrus 1493; Bonventura de Silviis Silvius ferrarai kanonok, domonkos, kommendátor 1503-1513; Estei Hippolit gubernátor 1513-1515 és 1518-1520, Keresztúri Péter csabai plébános 1515; Oláh Miklós kommendátor 1532 körül.

Nemes J.: Péter és Pál apostolokról nevezett tapolcai apátság története. Magyar Sion 1-1863, 593-605; Knauz N.: Utóirat a tapolcai apátság történetéhez. Magyar Sion 1-1863, 603-605; Rupp II. 105-107; Csánki I. 180, 192; Beszkid M.: Szt. Péter és Pálról nevezett tapolcai apátság történetéhez. Miskolc 1903; PRT XII/B 378-390; Györffy I. 809-810; Dobrossy, I.: A tapolcai apátság miskolci kúriája. Miskolci Hermann Ottó Múzeum Közleményei 23-1985, 32-38; KMTL 660.


[1] Váradi Regestrum, 186 (321§), 41 (224§), 267 (221§).

[2] Zs II/2 n. 8025.

[3] PRT III. 142.

[4] EtEml II. 234; IV. 104.

[5] EtEml II. 348.