Szentpétermonostor
(Bodrogmonostor)
Bodrog vármegyében Bodrog várától délnyugatra, a
Duna mentén állott a Szent Péter apostol tiszteletére szentelt apátság. Emlékét
Zombortól nyugatra Monostorszeg (Bački
Monotor Jugoszláviában) község neve őrizte meg. Közelében
a Duna egyik szigetén állott a (pálos) remetéknek Keresztúrról nevezett
bodrogszigeti klastroma. 1327-ben Márton
szentpéteri apát a Hattyas
halastavat, amit a Szentemágocs nembeli
Kenézmonostori Simon fia András 1282-ben zálogba adott a remetéknek, mint
egyháza jogos tulajdonát visszakövetelte, és a kalocsai érsek neki ítélte.
András valószínűleg azon a címen adta zálogba a halastavat, hogy ő az apátság
kegyura. Így nincs kizárva, hogy korábbi időben ezt az apátságot
Kenézmonostornak hívták. 1241 előtt Csanád megyében is volt egy Kenézmonostor.
1332-ben és 1369-ben Péter, 1379-ben Gergely az apát neve, 1438-ban Zsigmond.
1497-ben név nélkül említik apátját, aki a nyúlszigeti apácák Bodroggal
szomszédos birtokáról, Papiról 34 szekér szénát elvitetett. Bodrogmonostor
néven csak 1522-ben a tizedlajstromban fordul elő.
Bodrogon
a pannonhalmi apátságnak is volt érdekeltsége, mert Szent László királytól a
bodrogi révet és vásárvámot kapta. A 18. századtól számos író teljesen
alaptalanul a cisztercieknek tulajdonította a monostort, így még
Csánki is. Rendi hovatartozását egyetlen oklevél sem jelöli
meg.
Czinár
II. 80;
Rupp
III. 31; Csánki
II. 194-195; PRT XII/B 343-344
(Sörös P. 1223-i és 1493-i adata nem erre az apátságra vonatkozik, hanem
Földvárra!); Györffy I. 713.
