Szőreg

Csanád vármegyében, a Maros tiszai torkolatától délre, a Szegedhez csatolt Szőreg község területén állott a Szent Fülöp tiszteletére alapított apátság. Első említése 1192-ből maradt fenn. Birtokai voltak Bács megyében Szond és Újlak mellett, Zalában Szabar falu. 1233-ban II. András évi 1000 darab sót ígért egyházának. 1239-ben Jácint az apátja, 1247-ben Leontius. A tatárjárást úgy látszik átvészelte. Talán 1279-82 körül a lázadó kunok pusztították el, mert többé nem említik. A jelenlegi romkertben a középkori plébániatemplom maradványai láthatók. Az apátság valószínűleg ennek közelében állott. A terület első régészeti kutatói, Reizner János és Tömörkény István e kis méretű plébánia-templom nyugati részének gótikus bővítményét találták meg. Márványfaragványok is előkerültek ekkor, közöttük finoman faragott, antikizáló oszlopfő- és kerettöredék négyszögű horonnyal. A faragott kövek a szegedi múzeumba kerültek. (Az oszlopfő megformálásához legközelebb az a szintén márványból faragott, valamivel nagyobb méretű fejezettöredék áll, amelyet jelenleg a pornóapáti plébániatemplomban használnak szenteltvíztartóvá átfaragva.) Az 1970-es évek végén, újabb régészeti kutatásnak valószínűleg sikerült a kolostor nyomára is rábukkanni.

Tömörkény 1904 , 326-332, képekkel; Juhász 1927, 21-27, 218; Györffy I. 873; Trogmayer 1980, 153-155.