Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Aracsa

A csanádi egyházmegyében, Torontál vármegyében, Nagykikindától délnyugatra, a mai Újbecse északkeleti határában ma is láthatók az egykori Aracsa Szent Miklós templomának hatalmas falai. Mint a torontáli főesperesség egyházas helyét a pápai tizedjegyzék 1332/37-ben említi. XI. Gergely pápa 1378. január 19-én kelt levele szerint a ferences rend generálisa engedélyt kért, hogy átvehessék az aracsai templomot. "Erzsébet, Magyarország királynéja, aki Szent Miklós aracsai templomát a csanádi egyházmegyében, amely oly hosszú idő óta lerombolva és üresen állt, hogy kiveszett az emberek emlékezetéből, és azt sem tudják, kit illetne a kegyúri jog, költséges munkával kijavíttatta és újjáépíttette. A csanádi püspök a templom kegyuraságát a királynénak adta." A pápa megengedte, hogy 12 szerzetes barát odaköltözzön. [1] Aracsa korai történetéről csak ez a két adatunk van. Péterfy Károly a magyarországi zsinatokról kiadott művében egy 1256. évi esztergomi zsinatról írva [2] a mai napig igen sok írót félrevezetett. Erről a zsinatról csak Báncsa István esztergomi érseknek tulajdonított hamis zalavári oklevél ír, amely szerint 11 zalai falu joghatósága és tizede ügyében Zlaudus veszprémi püspök ellenében Balázs zalai apát javára döntött. A megrágott és hiányos oklevél, amelyet Péterfy használt, tartalmilag kétségtelenül azonos azzal, ami ki van adva a zalavári apátság történetében. [3] Eszerint az egyházmegyei zsinaton az érsek alá tartozó apátok, prépostok és papok vettek részt. Péterfy ezzel szemben tévesen nemzeti zsinatról ír. Maga gyűjtötte ki, nyilván oklevelekből és másolatokból, a püspökök, prépostok és apátok neveit, akik ebben az időben éltek, és egy nemzeti zsinaton résztvehettek. Az oklevélben szó sincs ilyen felsorolásról. Így került be az apátok közé Nicolaus de Aracha, továbbá Eusebius , prior provincialis Ordin. S. Pauli Primae Eremitae. Aracsáról valamilyen rossz másolat lehetett kezében a pápa 1378-i okleveléről, amelyben Miklós a templom névadója és nem apátja. Eusebius nevét pedig Gyöngyösi Gergely Vitae fratrum című, több másolatban hozzáférhető művében találhatta meg.

Az aracsai templom eredetét már 1378-ban sem ismerték, és ma sem ismerjük. A bencés monostorok közé való sorolása önkényes, és nem igazolható. Építése kétségtelenül 1240 előtt történt. A háromhajós, 26,6 m hosszú, három körívvel záródó templom túlnyomórészt téglából épült, tagozatai faragott kőből (32-33. kép). Nyugati tornyok nem épültek, hanem az északi mellékhajó utolsó keleti boltszakasza fölé később, nyilván a ferencesek szokását követve, tornyot emeltek. Az 1970 után kezdett ásatások a templom északi oldalához csatlakozó kolostor alapjait tárták fel, amelyek négyszögű udvart vettek körül. Ez lehetett a ferencesek által 1378 után épített rendház.

Czinár I. 293-294; Rupp III. 54-56; Csánki II. 125; Gerecze 913; Berecz 1970; Bakó 1993, 17-34. kép; Tóth S. 2000b, 429-447; Raffay 2000, 448-474.


[1] Wadding 1932, IX. 496.

[2] Péterfy I. 86-87.

[3] PRT VII. 460-461.


Kapcsolódó objektumok:

Fotó