Aracsa
A csanádi egyházmegyében, Torontál vármegyében, Nagykikindától
délnyugatra, a mai Újbecse északkeleti határában ma is láthatók
az egykori Aracsa Szent Miklós templomának hatalmas falai.
Mint a torontáli főesperesség egyházas helyét a pápai tizedjegyzék
1332/37-ben említi. XI. Gergely pápa 1378. január 19-én
kelt levele szerint a ferences rend generálisa engedélyt
kért, hogy átvehessék az aracsai templomot. "Erzsébet, Magyarország
királynéja, aki Szent Miklós aracsai templomát a csanádi
egyházmegyében, amely oly hosszú idő óta lerombolva és üresen
állt, hogy kiveszett az emberek emlékezetéből, és azt sem
tudják, kit illetne a kegyúri jog, költséges munkával kijavíttatta
és újjáépíttette. A csanádi püspök a templom kegyuraságát
a királynénak adta." A pápa megengedte, hogy 12 szerzetes
barát odaköltözzön. [1] Aracsa korai történetéről csak ez a két adatunk van. Péterfy
Károly a magyarországi zsinatokról kiadott művében egy 1256.
évi esztergomi zsinatról írva [2] a mai napig igen sok írót
félrevezetett. Erről a zsinatról csak Báncsa István esztergomi
érseknek tulajdonított hamis zalavári oklevél ír, amely
szerint 11 zalai falu joghatósága és tizede ügyében Zlaudus
veszprémi püspök ellenében Balázs zalai apát javára döntött.
A megrágott és hiányos oklevél, amelyet Péterfy használt,
tartalmilag kétségtelenül azonos azzal, ami ki van adva
a zalavári apátság történetében. [3] Eszerint az egyházmegyei zsinaton az érsek alá
tartozó apátok, prépostok és papok vettek részt. Péterfy
ezzel szemben tévesen nemzeti zsinatról ír. Maga gyűjtötte
ki, nyilván oklevelekből és másolatokból, a püspökök, prépostok
és apátok neveit, akik ebben az időben éltek, és egy nemzeti
zsinaton résztvehettek. Az oklevélben szó sincs ilyen felsorolásról.
Így került be az apátok közé Nicolaus de Aracha,
továbbá Eusebius , prior provincialis Ordin.
S. Pauli Primae Eremitae. Aracsáról valamilyen rossz
másolat lehetett kezében a pápa 1378-i okleveléről, amelyben
Miklós a templom névadója és nem apátja. Eusebius nevét
pedig Gyöngyösi Gergely Vitae fratrum című, több
másolatban hozzáférhető művében találhatta meg.
Az aracsai templom eredetét már 1378-ban sem ismerték,
és ma sem ismerjük. A bencés monostorok közé való sorolása
önkényes, és nem igazolható. Építése kétségtelenül 1240
előtt történt. A háromhajós, 26,6 m hosszú, három körívvel
záródó templom túlnyomórészt téglából épült, tagozatai faragott
kőből (32-33. kép). Nyugati tornyok nem épültek, hanem az
északi mellékhajó utolsó keleti boltszakasza fölé később,
nyilván a ferencesek szokását követve, tornyot emeltek.
Az 1970 után kezdett ásatások a templom északi oldalához
csatlakozó kolostor alapjait tárták fel, amelyek négyszögű
udvart vettek körül. Ez lehetett a ferencesek által 1378
után épített rendház.
Czinár I. 293-294; Rupp III.
54-56; Csánki II. 125; Gerecze
913; Berecz 1970; Bakó 1993, 17-34.
kép; Tóth S. 2000b, 429-447; Raffay 2000,
448-474.
[1]
Wadding 1932, IX. 496.
[2]
Péterfy I. 86-87.
[3] PRT VII. 460-461.
Kapcsolódó objektumok:
