Boldva
Borsod vármegyében, Miskolctól északra, a Bódva patak feletti
magaslaton állott Keresztelő Szent János monostora, amelynek
temploma máig megmaradt. Létéről csak pusztulásakor értesülünk.
A Pray-kódexbe, amely Pannonhalma "cellájának", Pozsony-megyei
birtokközpontjának, Deákinak a használatára készült a 12.
század végén, kétszer is bejegyezték, hogy 1203-ban leégett
Keresztelő Szent János Boldva mellett fekvő monostora. Ha
volt benne szerzetesélet, akkor ezzel valószínűleg meg is
szűnt. IV. Béla a monostor kegyuraságát Miskolc nembeli
Fila prépostnak adta, de már 1249 előtt cserével vissza
is vette tőle. A pápai tizedszedéskor, 1332/35-ben Szent
János egyháza a falu plébániatemploma.
Háromhajós temploma a 12. században épült. A főhajó félkörrel
zárul, a mellékhajókat keleten - amint az ákosi templom
építői is tervezték - toronypár zárta le (35. kép).
A torony falba épített lépcsőn át megközelíthető első emelete
nyitott árkáddal kapcsolódik a templom teréhez (36-37.
kép). Az északi falban belül két helyen egy-egy lépcső
befalazott bejáratra utal. Kívül a templom északi oldalához
csatlakozó alapfalak kolostorhoz tartozhattak.
SRH I. 121, 127; Czinár I. 308; Rupp
II. 53-54; Csánki I. 169; Gerevich
T. 1938, 30, 34, 37-38, 116, 149, 151, 234, 255. I.
tábla; Györffy I. 760; Valter 1988;
KMTL 117.
Kapcsolódó objektumok:
