Katalógustételek

II.3
Ádám rahoncai perjel és a rahoncai konvent oklevele a konvent pecsétjével

1239

oklevél : pergamen, 7+1,3 x 19,2 cm

pecsét : hártyaszalagon függő, természetes színű viasz, töredék

Pál bán Ugrin kalocsai érsek meghagyására Ádám rahoncai perjel és konventje előtt két egresi ciszterci szerzetes - Radulphus és Magyar (Hungarus) Péter -, valamint más fogott bírák jelenlétében békés egyezséget hoz létre (Csák nembeli) Miklós ispán felesége és elsőszülött fia, Izsák között, mely szerint Izsák elismeri apjának a fehérvári káptalan előtt (1237-ben) tett végrendeletét, megkapja Szentkereszt, Ecser és Hód, valamint a vértesi erdő harmadát, ugyanakkor megtéríti az asszonynak okozott károkat. Hogy az egyezség tartós legyen, a Miklós ispán felesége és Izsák, az ő mostohafia Szt. Mihály oltáránál esküt tettek.

Aljáról két hártyaszalag lóg, az elsőn töredékes pecsét, a második üres. Ezeken kívül még két pecsétszalag bemetszése látható a plicatura alatt. A mandorla alakú, kopott felületű, alsó részén törött pecséten Szent Mihály arkangyal kiterjesztett szárnyú alakja látszik, felemelt jobbjával tartott lándzsáját a lába alatt fekvő sárkány fejébe szúrja. Bal karját melle elé hajlítja, jobb lábával a sárkányra tapos. Majuszkulákkal írt, hiányos és nehezen olvasható körirata: + SIG[ILLVM… RA]HONCENSIS.

A rahoncai apátság patrónusának képét ábrázoló töredékes pecsét - noha a pecsét tulajdonosának nevét tartalmazó köriratrész letört - a téma alapján az oklevél pecsételési záradékában említett sigillum capituli-val azonosítható. Az emblematikus Szent Mihály-kép párhuzamai a gyulafehérvári székesegyház kődomborművein, valamint az erdélyi, a vasvári és a veszprémi káptalan 13. századi pecsétjein találhatók meg. A két utóbbi esetében a lándzsa függőleges tartása is hasonló.

Sz.K . - T .I.

Budapest, Magyar Országos Levéltár, Dl 62150 (Kisfaludy 42).

Karácsonyi I. 312 (reprint kiadás 1995, 334); Juhász 1927 , 220. Abb. 25.; Györffy I. 868; II. 360, 415; Solymosi 1996a, 486-487, 495.