Katalógustételek

II.4
A garamszentbenedeki konvent oklevele Lőrinc apát és a konvent pecsétjével

1232

pergamen , 11 x 24,5 cm

zsinóron függő, természetes színű viasz apáti pecsét, m.: 45 mm

zsinóron függő, természetes színű viasz konventi pecsét, átm.: 41 mm

Joahun barsi várjobbágy a többi várjobbágyok beleegyezésével a garamszentbenedeki konvent előtt rokonainak, Gilianusnak, Wochnak és Munchurnak örök birtokul négy márka ezüstért eladja másfél ekényi örökölt földjét Tolmácson a barsi Euche poroszló közbejöttével. Az oklevelet az apát és a konvent pecsétjével is ellátták, valamint chirographálták is, a záradékban pedig megnevezték a monostor magisterét, Jakabot a királyi kancellária mintájára alkalmazott datum per manus formulában.

Az apát erősen töredékes, mandorla alakú pecsétjén jobbjában pásztorbotot tartó, álló alak részlete látszik. Majuszkulákkal írt köriratának maradványa: ...G]RAN[A].

A konvent csaknem teljesen ép, kör alakú pecsétjének képe templomhomlokzatot ábrázol: két, kváderosztású, kerek torony között kváderezett, egyenes homlokfal, közepén kapunyílással, fölötte hegyes tetőzet, csúcsán kereszt. Gyöngysorok közé foglalt, majuszkulás körirata NE ligatúrával: + S(IGILLVM) CAPITVLI S(AN)C(T)I BENED(I)C(T)I DE GRANA.

 A konvent pecsétjét, amely egyike a legkorábbi ismert bencés pecséteknek Magyarországon, első ízben egy 1225-ös oklevél pecsételési záradéka említi (OL Dl 157). A patrónus képmása helyett, vagy azzal együtt templommodellt ábrázoló egyházi pecsétforma nem ismeretlen a 13. századi Magyarországon (Nyitra, Esztergom, Pozsony).

Sz.K . - T .I.

Budapest, Magyar Országos Levéltár, Dl 181 (NRA 4.7.)

Codex diplomaticus Slovaciae I. 283-284; Györffy I. 481; Takács 1992 , 19.1 sz.; Solymosi 1996a, 484 és 494.