Katalógustételek
II.6
A somogyvári konvent oklevele pecsétjével
1310. április 12.
pergamen
zsinóron függő, természetes színű viaszpecsét, átm.: 52
mm
László pannonhalmi apát a monostor ügyvédjeinek, Márton
és Mátyás szerzetestestvéreknek a társaságában a somogyi
konvent előtt a monostor Zselicségben lévő Nyirakol nevű
birtokát elcseréli a monostor györöki nemes jobbágyainak,
Miklós ispán fia Albert ispánnak, Egyednek és Miklósnak
azon örökölt és vásárolt birtokaival, melyek a monostor
Tepej, Méhes és Csicsal nevű (Somogy megyei) falvainak földjeivel
keverten ( mixtim) fekszenek. Az oklevelet privilegiális
formában (hártya, függőpecsét), ünnepélyes formulák (arenga,
konventi korjelölő méltóságsor) alkalmazásával állították
ki.
A kör alakú pecsétképet háromalakos kompozíció tölti ki.
Középütt kocka alakú oltármenza mögött kazulát viselő pap
áll szétárt kézzel. Az oltáron kehely, a pap feje mellett
csillag és félhold alakú jel van. Az oltár homlokoldalát
kereszt díszíti. Két oldalról egy-egy, hosszú, csuklyás
ruhát viselő alak lép az oltárhoz, mindkettő karcsú, talpas
edényt tart a kezében. Gyöngysorok közé foglalt, unciális
A, T, M, N, G, E betűket és MO ligatúrát tartalmazó, majuszkulás
körirata: + S(IGILLVM) CAPITULI MONASTERII SANCTI EGIDII
DE SYMIGIO.
Levárdy Ferenc szerint a pecsét - egy 12. század közepén
készült somogyvári márvány domborműhöz ( V.19) hasonlóan
- Szent Egyed miséjének jelentét ábrázolja. A kompozíció,
különösképpen a mellékalakok megformálása, a kép és a felirat
aránya, továbbá a kapitális és unciális formákat felváltva
alkalmazó körirat betűformái igen közel állnak a pannonhalmi
konvent pecsétjéhez (II.5). A pecsétnyomó készítését
azzal együtt a 13. század második negyedére datálhatjuk.
Sz.K - T.I.
Pannonhalma, Főapátsági Levéltár, Capsa 20 G
PRT II. 356-357 (94. sz.); PRT XII/B 152;
Levárdy 1968, 171; Anjou-kori okmánytár
I. 199-201 (182. sz.); Takács 1992 , 40.1. sz.;
Anjou-kori oklevéltár II. 377 (864. sz.); Borsa
1996, 53 (58. sz.); Homonnai 1998 , 18-19.
