Katalógustételek

II.15
A garamszentbenedeki konvent oklevele pecsétjével

1402. augusztus 9.

oklevél : pergamen

zsinóron függő, fekete viaszpecsét, átm.: 48 mm

A garamszentbenedeki konvent tudtul adja, hogy Bubek Detre nádornak az oklevélbe teljes szövegében átírt 1402. június 5-én Visegrádon kelt és a konventhez intézett megkereső levele értelmében a kisherestyéni Imre fia Benedek nádori emberrel kiküldte Tamás fia Jánost ( Johannem filium Thome dictum) hiteles tanúbizonyságául, akik a konventhez visszatérve egyhangúlag jelentették, hogy június 28-án a birtokszomszédok és határosok jelenlétében a kisherestyéni János fia Andrást beiktatták annak a kismányai birtokrésznek, ill. házhelynek vagy teleknek ( curie seu loci sessionalis) a birtokába, melyen jelenleg Pethew fia János lakik, s amelyet a kismányai Lukács fia Miklós adott neki örök birtokul, s az iktatásnak a törvényes határidőn belül senki sem mondott ellent. Az oklevél hártyán, függőpecsét alatt kelt, s a privilegiális formulák közül arengát alkalmaz (De facili a memoria labitur hominum, quod non serenat lucida series litterarum).

A kerek pecséten három ív fölött Szent Benedek félalakos ábrázolása jelenik meg. A figura megformálása elnagyolt. Jobb kezét áldó gesztussal vállához emeli, bal kezében könyvet tart. Gyöngysorok közé foglalt majuszkulákkal írt körirata: + S(IGILLVM) CONVENTVS S(AN)C(T)I BENEDICTI DE GORON.

A pecsétnyomó a 14. század első felére datálható: előző pecsétjét ( II.4) 1292-ben még használta a konvent, az új tipárium megléte 1356-ban igazolható ( PRT XII/B 98.). A következő pecsétmegújításra 1462-ben került sor (v.ö. II.16), miután Albert király halálát követően az előző pecsétnyomó elveszett ( Botka 1868, I. 96).

Sz.K . - T .I.

Budapest, Magyar Országos Levéltár, Dl 90671 (Tajnay cs. lt.)

Fejér X/4. 801 (384. sz.); MES I. 127; PRT XII/B. 98; Hainczl 1913, 7; Zs II/1. 217 (1827. sz.); Takács 1992 , 19 .2. sz.