Katalógustételek

II.16
A garamszentbenedeki konvent oklevele pecsétjével

1526. június 16.

pergamen , 22+6 x 27,5 cm

kék , vörös és zöld zsinóron függő, természetes színű viaszpecsét, átm.: 56 mm

Erdőskereki Atzel István ( egregius) valamint Füssi János, Oroszi Ferenc ( nobiles) és Dorottya asszony, ugyanazon Füssi János leánya és Oroszi Ferenc felesége a garamszentbenedeki konvent előtt a Bars vármegyében lévő teljes Nagyfüss és Nagypozba birtokokra, valamint Gyékényes pusztára nézve egyezséget kötnek, mely szerint Atzel István az oklevélben meghatározott arányok és feltételek szerint ötszáz forint készpénzt enged át Füssi Jánosnak és társainak, azok ellenben örökjogon újfent zálogba adják neki a nevezett jószágokat, melyek birtokbafogadás és birtokosztály, valamint vásárlás útján már korábban a tulajdonában kerültek. Az oklevélből kiderül, hogy a pénz egy részét Atzel Péter és Zsuzsanna, Orozy Ferenc és Dorottya asszony leánya házasságára szánják. A függőpecsétes privilegiális külalakú hártyaoklevelet még ünnepélyesebbé teszi a díszített iniciálé és a vastagított tolrajzos első sor, az egyenletes humanista kurzív írás, továbbá a szöveg végén lévő grafikus díszítmények, valamint az arenga alkalmazása.

A kör alakú pecsétmező közepétől kissé balra a gyermek Jézus karján tartó Mária alakja jelenik meg. Fejét korona ékesíti, lába alatt holdsarló, alakja körül napsugarak. A napba öltözött Asszony előtt a térdelő főpapai öltözéket viselő alak az apátság védőszentje, Szent Benedek apát, amint a pecsétnyomó készítését engedélyező királyi oklevél pecsétleírásában olvasható ... sigillum sub forma et ymagine gloriosissime virginis Marie ac Sancti Benedicti abbatis...). Pálca- és gyöngysorkeretbe foglalt minuszkulás, végén indadísszel lezárt körirata: + s(igillum) conventus eccl(es)ie s(an)c(t)i benedicti de iuxta gran.

 Az esztergomi székesegyház kincstárában ma is meglévő pecsétnyomó készítését Mátyás király 1462. december 19-én kibocsátott oklevele datálja, amelyben engedélyezi Szécsi János garamszentbenedeki apátnak és konventjének az új pecsétnyomó használatba vételét, mivel az előző tipárium az Albert király halálát követő zavaros időkben elveszett.

Sz.K . - T .I.

Budapest, Magyar Országos Levéltár, Dl 47673 (Múzeumi törzsanyag)

Botka 1868 , I. 96 (a pecsétadományozó oklevél szövegkiadása); MES I. 113; Hainczl 1913, 18; Takács 1992, 19.3. sz.