Katalógustételek

II.21
Tamás kanizsai apát oklevele pecsétjével

1251

pergamen , 11,3+1,5 x 14,5 cm

hártyaszalagon függő, természetes színű pecsét, 36 x 25 mm

Tamás, a kanizsai Szt. Kereszt monostor apátja tudtul adja, hogy abban a perben, mely az apátság és Panyit ispán között Rakatia nevű föld ügyében folyt, - a három ekealja földet a folytatásában lévő sziget egy részével együtt Panyit ispán Fodor Miklós ispán ( Fudur comitis Nicolai) fia Elektől vásárolta megyebeli fogott bírák becsűje alapján tíz márka ezüstért, a sziget alsó felét pedig Panyit ispán Gergely fia Jánostól vásárolta, - a monostor kegyurainak és más nemeseknek az egyetértésével (ex consensu patronorum ecclesie nostre et aliorum quamplurium nobilium) békésen kiegyeztek oly módon, hogy az említett földet Panyit ispánnak örök birtoklásra meghagyják Pál zalai ispán és országbíró oklevelének rendelkezése értelmében.

 A monostor helye vitatott. A Zala megyei Kanizsa mellett szól a zalai ispán intézkedésén túl (aki ez esetben éppenséggel országbírói minőségében is eljárhatott volna, bár elsőként zalai ispáni címét tünteti fel az oklevél; 1251-ben más Zala megyei ügyben is eljárt az országbíró zalai ispánként: Wenzel VII. 329-331 [229. sz.] = Dl 407 [IV. Béla király átírásában, v.ö. RegArp n. 1047]), hogy Rakatya a középkori Zala megye területén feküdt (Rakatya, Csánki III. 97), továbbá, hogy oklevelünket 1409. szeptember 16-án a csázmai káptalan írta át: Dl 100376 [Batthyány, Acta antiqua, Varasd 4. 2. 80.], v.ö. Wenzel VII. 335.). Györffy György sem a Csanád megyei Kanizsamonostoránál ( Györffy I. 860), sem a Bodrog megyei Kanizsánál (uo. I. 721-722) nem tüntette fel az adatot.

Mandorla alakú pecsétjén a teljes képfelületet kitöltő, szélesedő szárvégződésű latinkereszt. A képmezőtől pálcával elválasztott majuszkulás körirata: + S(IGILLVM) ABBATIS SANCTE CRVCIS. 

Sz.K . - T .I.

Budapest, Magyar Országos Levéltár, Dl 99848 (Batthyány, Acta antiqua, Misc. 5. 6. 106.)

Wenzel VII. 334-335.