Katalógustételek

II.28
A kolozsmonostori konvent pecsétnyomója

1575

öntött vésett ezüst, átm.: 39 mm

Korong alakú tárgy, hátán félkör alakú, ráforrasztott, csuklós pánttal csatlakozó fogantyú. Előoldalán gótizáló formákból szerkesztett, dekoratív felületként felfogott trónusépítmény látható, rajta Mária, ölében a gyermek Jézussal. Mária fején magas, liliomos korona van. Kibontott haja egyik oldalon hosszan lobog. A képtől vésett vonalakkal elkülönített, kapitálisokkal írt körirat: SIG( ILLVM) CON(VENTUS) MON(ASTERII) BEA(TAE) MAR(IAE) VIR(GINIS) DE COL(OS) MONO(STOR) 1575. A pecsétnyomó a középkori bencés konvent helyén szekularizáltan újjáalakult, újkori hiteleshely emléke. Az új pecsétnyomóra vésett kép a monostor 14. századi pecsétnyomójának kompozícióját követi.

A pecsétnyomó egy bencés konvent helyén szekularizáltan újjáalakult, újkori hiteleshely emléke. Az új szervezet folytonosság iránti igénye - esetleg a katolicizmus pillanatnyi hatása - mutatkozik meg a pecsétnyomóra vésett kép megformálásában: Szűz Mária-képe a monostor 14. századi pecsétnyomójának kompozícióját követi (II .14). Készítésére azt követően került sor, hogy Kolozsmonostor utolsó valóságos apátját, a nagyműveltségű Kolozsvári Jánost és néhány még megmaradt szerzetesét 1556. júliusában elűzték az apátságból, és az ezt követő, közel két évtizedes rendezetlen állapotot felszámolva, 1575. júniusában, Báthori István fejedelem idején, Somogyi Bálint polyáni pap vezetése alatt újjászervezték a hiteleshely működését, immár a bencések közreműködése nélkül (Jakó I. 91).

T .I.

Pannonhalma, Főapátsági Gyűjtemény