Katalógustételek
IV.27
Pannonhalmi Evangelistarium és Benedictionale
a kódex első része 1511 körül ismeretlen helyen, a második
rész Pannonhalmán 1515-1516 körül készült
pergamen, tinta, tempera, arany; 60 fólió, 320 x 220 mm,
a második rész körülvágott; aranyozott barnás bőrkötése
18. századi
A Tolnai Máté megrendelésére készült kódex a főmonostor
1786-os feloszlatásakor került a budapesti Egyetemi Könyvtárba,
1996 óta ismét a Főapátság állományában van.
A colligatum első része a Pannonhalmi Evangelistarium
(ff 1r-24v), 1515 körül készült. Ehhez ízült az 1515-1516
körül készült Benedictionale, másképpen Forgách-kódex
(ff 25r-60v). A kódex első része is a kolostor számára készült.
Ezt elsősorban a tartalom igazolja, például a 15r oldal,
amikor Szent Benedek atyánk ünnepéről ír, a 22r-n pedig
a hely szentjéről, Mártonról emlékezik meg. A második rész
két szövegegységét Losonci Forgách Tamás, szerzetesi nevén
Paulus frater másolta. Az első részt az explicit
alapján 1515-ban fejezte be: Finis per manus fratris
Pauli nati Thome forgach de losonch in die scolastice v(
ir)g( inis).anno d( omini) 1.5.1.6. (f
55v).A másik résszel 1515-ben végzett: Anno do(mini)
M. D. quintodecimo per manus fr (atr)is pauli professi
huius mon (asteri ) s (ancti) Martini nati Thome forgach
de Losoncz sub R (evere) ndo Matheo Abbate dicti Monas (terii)
in Tholna nato est scriptu(m) Laus deo cu (m) tota celesti
curia s (acr)o die a(n)i (m)ar (um) anno S die sabbati (f
60v).
A kódex készíttetője mindenképpen Tolnai Máté apát (1500-1535).
A mű megrendelése a liturgikus könyvek készíttetésében is
megnyilvánuló rendi reformjához kapcsolódott. A kódex két
része funkcionálisan és díszítés szempontjából is összetartozott.
Ezért eleve egy kötetet alkothattak.
Az Evangelistarium egy hasábos szövege késő-gótikus
könyvírással készült. Címfeliratai, szövegkezdetei arany
és vörös betűkkel készültek, ezen kívül vörös és kék iniciálék,
rubrikák valamint figurális (22) és ornamentális (4) iniciálék,
lapszéldíszek és végül egy figurális lapalji dísz fokozzák
a kódex gazdagságát. A Benedectionale írása
rotunda. Egy figurális iniciálén kívül több ornamentális
(7) iniciálé, valamint vörös és kék, valamint sárga vonallal
áthúzott betűk készültek hozzá.
A kézirat legigényesebben kialakított oldala magától értetődően
a címlap. Ennek alsó szegélyében Máté apostol jelenik meg
szokásos attribútumával, a bárddal és Szent Márton a koldussal.
A két táblaképszerűen felfogott, és azokhoz hasonlóan is
kertezett ábrázoltak egyike a hely szent patrónusával, másika
az apáttal hozható összefüggésbe, akinek újabban felismert
egyik címere kék mezőben emberkéztől tartott arany korona.
Ez a címer a képek között kapott helyet. A táblakép-jelleg
az iniciálék egy részét is érinti. Ilyen például a címlap
R iniciáléjának Jézus születése képe. Az iniciálék
stílusát és a lapszéli ornamentika összképét alapvetően
a német művészet hatása határozza meg. Például Dürer-metszet
hatása érvényesül a Jézus születése, vagy legalábbis részben
a Bevonulás Jeruzsálembe kompozíción (f 5r). Az iniciálék
más része és főleg a kandeláberekre fűzött lapszéli ornamentika
reneszánsz elemei, a játszadozó puttók és állatok (ff 5r,
6v, 8r stb.) a brixeni születésű S. Stetnernek tulajdonított,
Augustinus I. Posch neustifti prépost számára 1526-ban készült
Missaléval (Innsbruck, Universitätsbibliothek, Cod. 100)
mutatnak szorosabb kapcsolatot. Emellett azonban, ahogy
ez a korszak emlékeire egyébként is jellemző, a kötetben
a késő-gótikuson (pl. f 16r) flamandos lapszéli ornamentika
is felbukkan (pl. f 2v).
A pannonhalmi Evangelistarium a címlapon
kívül is nyújt ikonográfiai különlegességeket. Közéjük tartozik
a Kalászos Madonna ábrázolása a Szeplőtelen fogantatás ünnepéhez
kapcsolódóan (f 11v) és Márton püspöknek az ünnepekor bencés
szerzeteskénti szerepeltetése attribútumával, a nyársra
húzott lúddal (f 22r).
A Benedictionale iniciáléi és lapszéldíszei
az Evangelistariuméhoz viszonyítva szegényesek. Motívumkincsük
nagyrészt az Evangelistáriuméihoz kötődik, de más
előkép is kimutatható rajtuk.
W. T.
Pannonhalma, Bencés Főapátsági Könyvtár, BKA 2.
Rómer 1863 , 1 skk .; Berkovits 1929, 181 skk.; Berkovits 1931, 15 skk.; Mezey L. 1961, 183 sk .; Wehli T. In: Pannonia regia 433 sk.; Wehli 1996a,
571 skk. és 584 skk.; Wehli 1996b.