Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Katalógustételek

V.14
Domborműves kőlap töredéke

Dombó, 1100 körül

márvány; 43 x 41 x 10,5 cm

A Novi Rakovac-i vízvezeték építése során "a gradinai lelőhelytől délre a patakmederben" 1951-ben került elő (Nagy S.).

A kőlap felső részének maradványa, több darabból ragasztva, gipszes kiegészítésekkel. Alul és kétoldalt törött, fent és hátul ép a felület. A felső és a hátsó sík egymással tompaszöget zár be, felületük kopottnak vagy csiszoltnak látszik. Elöl lent fejezet felső része, rajta kétféle induló ívszakaszok, alattuk homorúan mélyített alapon egy-egy életnagyságú kéz maradéka, közükben, az abakuszon állva, a keresztre feszített Krisztus kisméretű képe, közvetlenül fölötte tagozott lezárás. A kiegészítések jelen vannak mindkét íven és Krisztus törzsén is. A lezárást lemeztagok szegélyezik, amelyekhez fent visszavágással, lent kiugróan pálcatag csatlakozik, széles elhatárolatlan homorlatot közrefogva. A Krisztus-dombormű és az ívek, amelyekhez képest a fejezet még kissé kiáll, eléggé erősen visszaugró, egységes alapból emelkednek ki, az ívek alatti domborműves mezők ugyanebbe mélyednek bele. A kiemelkedő ívrészek két lépcsősen körülváló lemezfélére tagolódnak, amelyek közül a külső szélesebb. A fejezetből, amelynek lezárása eléri a homorú mélyedések szélét, csak az abakuszhoz járuló két sarokvoluta és egy középső, gömbölyű végződés vehető ki.

 A dombormű elég lágyan formált. A fejezettől kétfelé kifaragott jobb, illetve bal kéz négy-négy látható ujja hurkás idomú. A jobb gyűrűs- és kisujja behajlított, hüvelykje, mivel nem látszik, elállt. Krisztus alakja laposan kiemelkedő, durván körvonalazott, enyhén szélesedő szárú kereszt előtt jelenik meg, amelynek vízszintesébe az ívhátak belevágnak. Kissé balfelé billenő fejez körül kereszt nélküli dicsfény, két elálló hüvelykű kezén a tenyérből kiálló dudor jelezi a szöget, lábai elnagyoltak, karomszerű ujjakkal. Kopottas fejét kis furatból felismerhető nyitott szem, egyenes orr, lebiggyedő száj, elálló fül jellemzi. Nyaka nem látszik. Törzsén a formák összefüggését kiegészítés sima felülete szakítja meg. Vállát, mellét ferde, keresztező vésetekkel tagolt, íves körvonalú ruhaféle fedi, jobb oldalán lejjebb néhány ferde véset mintha bordáit jelezné. Combja köré bő, szoknyaszerű ruhadarab terül, amelynek függélyes redővonulataira kétoldalt tasakszerűen lecsüngő hajlatok rétegződnek.

A kőlapot, amelynek eredeti helyzete és rendeltetése talányos, ugyanolyan kompozíció töltötte ki, árkádokba foglalt, felemelt kezű emberalakokkal, amilyen kicsiben két további töredéken is megjelenik ( V.15). Ezeken megfelelő a két fennmaradt alaktöredék kéztartása is. Az egyiknek a vállán megjelenő stólafélén az átlós vonalakból álló rovátkolás is feltűnik. De a fej durvább alakítású, és a nyakat mindkét töredéken kidolgozták. A rovátkolások hasonló formában jelennek meg egy márvány mellvédtöredék páváinak testén ( V.13). További dombói rokonításokat legfeljebb Krisztus fejének formái alapján lehetne megkísérelni, de a kopottas, bizonytalanul kivehető részletek óvatosságra intenek.

A további kapcsolatokat egy valamivel nagyobb méretű bodrogmonostorszegi Crucifixus-ábrázolás töredékével lehet bevezetni, amelyen a kereszt alakja és a kéz ábrázolásmódja egyező, de a fej dicsfény nélküli, csukott szemű és sokkal finomabb kidolgozású (v.ö. Tóth S. 2000b, 437-438, 440-441). Az egyéb motívumai által szorosan Dombóhoz kapcsolt aracsi kövön már csak a főalak jobbjának tartása és a többhelyütt megjelenő átlós rovátkolás, amely az 1100 körüli időkben elterjedt formula lehetett, emlékeztet az árkádos kőlaptöredékre (Tóth S. 2000b, 441). Maga az árkádos forma, ugyancsak lemezes, de összetettebb tagolású ívvel, Istenanya-dombormű kereteként és sokkal finomabb kidolgozásban tűnik fel a pécsváradi domborművön (V .4), és egyszerűbb alakban jelen lehetett Sárvármonostoron is, egy darabka tanúsága szerint ( Magyar 1978b, 2. kép balra lent). Mindez arra vall, hogy a dombói kompozíció aránylag friss környékbeli forrásokból eredhet.

T .S.

Novi Sad, Muzej Vojvodine, AS 2408.

Novi Sad 1982, 74. sz.; Nagy S. 1985a, 20, 38-39. XXIII. tábla: 64. sz.; Nagy S. 1987, 21, 39. XXIII. tábla: 64. sz. (korábbi irodalommal); Tóth S. 1990, 158. 36. jegyzet; Pannonia regia, 62: 21. jegyzet; Tóth S. 1995, 231: 13. jegyzet; Marosi - Wehli 1997, 47. kép; Stanojev 2000, 396; Tóth S. 2000b, 440-441.