Katalógustételek

V.15
Domborműves kőlap két töredéke

Dombó, 1100 körül

mészkő; a: 14 x 27 x 12 cm, b: 13,5 x 18 x 11,5 cm

Rakovac-Gradina, 1966-os (b) és 1977-es (a) lelet (Nagy S.)

Mindkettő nagyobb kőlap felső széléből. Elöl árkádokba foglalt emberalakokat mutató kompozíció maradékai, az egyik esetben (a) nagyrészt törött felület alsó részén. Csak itt van ép szél, balra, a többi oldalsó és alsó felület törött. Felül és hátul ép sík, köztük keskeny élszedés. Az összetartozást ez, továbbá a vastagság, a megmunkálás és a beosztás hasonlósága valószínűsíti. Az ép bal szél hátsó részén horonyba való nyúlvány áll ki, kissé ferdén utánfaragott hátoldallal. E kövön elől balról jobbra oráns tartású alak két keze, nyak- és mellrésze, fejezetroncs és a második mező kis részlete maradt fenn. Az alak jobb keze és a bal szél között csak fél oszlopfő számára van hely. A dombormű alapjából igen kevés maradt, homorulatos kimélyülése alig észrevehető. A másik darabon (b) záró szegélysáv alatt balra cseréptető, jobbra fejezet és árkádív, alatta jobbját emelő emberalak részlete látszik. Az ívet kiálló lemez keretei, amelyhez kétfelől keskeny sáv csatlakozik. A fejezet széltében mindhármat átéri. Az alap innen mélyül ki, jobbra homorodva, balra sekélyebben, ferde bevágással. A peremsávtól a tető kis visszaugrással elválik, az ívzáradéknál a felület törött.

 A részletek egyszerűek. A megmaradt fejrészben (b) az álltájék roncsolt. A szemgolyó erősen körülvájt, a fül mellette, elállóan, tagolatlanul jelenik meg, fölötte dicsfényszerű, lapos sáv, hajzat nem látszik. Mindkét nyak kidolgozott. A kezeken a hüvelyk eláll. A jobb csak a fejrész mellett ép, gyűrűs- és kisujja behajlított. A bal a másik alakon (a) ép, nyújtott ujjú. A csuklónál mindkét alakon szűk, redőtlen ruhaujj gyanítható. A drapériát a bal széli alakon csak néhány durva véset tagolja, a másikon vállra vetett stólaféle látszik, átlós, kereszteződő rovátkákkal, a bal darabon a kéz magasságában a fejezeten túl íves, éles hátú forma - talán szárnyrész - látszik, tűlevelek módjára elrendezett vésetekkel. A két fejezet egyforma lehetett: kelyhüket hegyes, egyvájatú levelek koszorúja borította. Az épebb felületűn (b) a lezárás durva részű, a másikon nyaktagféle is látszik. A tetőrész meredek síkú, egymáshoz lépcsősen csatlakozó sávokból áll. A felső sima, a három lejjebb láthatón a cserepeket függőleges, nem egy vonalba eső vésetek jelzik.

A kapcsolatokra nézve főleg a nagy árkádos töredék ( V.14) és a nagy állatalakos márvány lemezrész (V.13) irányadó. Az épületábrázolás Aracsra és Bodrogmonostorszegre külön is emlékeztet, noha a formák mindhárom esetben eltérők (v.ö. Tóth S. 2000b, 8. 18-19. kép, 437).

T .S.

Novi Sad, Muzej Vojvodine, a: AS 2680.; b: AS 2572.

Novi Sad 1982, 70. sz. (b); Nagy S. 1985, 39. XXIV. tábla: 67-68. sz.; Nagy S. 1987, 40. XXIV. tábla: 67-68. sz. (korábbi irodalommal); Tóth S. 1990, 158: 36. jegyzet (b); Pannonia regia, 62: 21. jegyzet; Tóth S. 1995, 231, 231: 13. jegyzet; Stanojev 2000, 399, 419, 425-426: 44-45. sz.; Tóth S. 2000b, 441.