Katalógustételek

V.16
Domborműtöredék

Dombó, 1100 körül

mészkő; 19 x 26 x 9,5 cm

Rakovac-Gradina, lelve 1972-ben (Nagy S.).

Három darabból ragasztva. Elöl jobbra és lent fej és váll részlete, a váll fölött hurkot vető szalagféle, a bal szél roncsolt. Köröskörül törött, a hátoldal sík, simára csiszolt. A fejből valamivel több, mint fél arc maradt, a szem- és szájkörnyék köze. Feltehetően nőt ábrázolt, mivel kendő keretezi. Az alap sík, csak a váll és a szalagféle között, valamint a fölfelé görbülő huroktól kétfelé jelenik meg. A váll sérült, az alapnál és a nyaknál redőbarázdák nyomait mutatja. A kendőféle a szemmagasságtól lefelé három éles bordára tagolódik, akárcsak a szalagféle, amely fent a fej mögé benyúlni látszik, lent a váll vonalával párhuzamosan halad. Mivel a tagolás egyező, nem kizárt, hogy ez is drapériarészlet, de a kendő és a fej erősebben kiemelkedik az alapból. A kendő bordázását a szemmagasság fölött kiemelkedőbb, sima felület váltotta fel. A szemsaroknál a kendőszélhez felnyúló, éles forma csatlakozik, amelynek jelentősége nem világos. A sarkosan alakított szem kétszeresen, élesen körülvájt, és egy finom homorulat még a szemüreg szélét is jelzi. Az orr egyenes, kiállóbb része törött, lyukai furatosak voltak, cimpája közbül kinyúlt. A száj finoman ívelt vonalú, az ajak középtől kétfelé szélesednek. Az arc felülete sima, formája ovális.

Az életnagyságot közelítő méret, valamint az egyező vastagság az alap és a hátoldal között a nagy árkádos töredék ( V.14) arányainak felel meg, de stílusban összefüggés nem látszik, sőt, itt a felületkezelés tisztább és élesebb. Ez a tiszta rajzú, éles formálásmód Dombón meglehetősen szokatlan (v.ö. pl. Nagy S. 1987, X-XI. tábla). A fej mégis összevethető olyanokkal, amelyek nagyméretű fejezetféléken fordulnak elő, ha ezek többnyire soványabb idomúak és jóval durvább alakításúak is. A legjellemzőbb talán az orr alakítása. A féloszlopfőre faragott Krisztusfejen (Dombó 6. kép) a lenyúló cimpától kétfelé még a furatolás is kivehető. Egy pilaszterfő (?) töredékén, amelyet párkányrészletből faragtak át, a furat már nem látszik, de a felső ajak középső lebiggyedése még mindig a kendős fejre emlékeztet (Nagy S. 1987, 71. sz.). A féloszlopfőn ábrázolt kosszarv-tartó (Dombó 12. kép) sokkal durvább fejű, de orra még mindig furatos, kiemelkedő. A megfelelő pilaszterfőn (Nagy S. 1987, 78. sz.) a szem lapult karika, az orr lapos, vége háromszögű, a száj vékony, görbe vonal. A sorozat végén két másik pilaszterfő fejei állnak ( Nagy S. 1987, 76-77. sz.), ugyanilyen formákkal, de szélesen alakítva, az állrésztől kissé elválasztott orcákkal, ami a féloszlopfő kosszarv-tartóján is megfigyelhető vonás. Dombón kívül egyelőre, úgy tűnik, e skála egyik tagja sem mutatható ki.

T .S.

Novi Sad, Muzej Vojvodine, AS 2575.

Nagy S. 1985; Nagy S. 1987, 40. XXIV. tábla: 70. sz. (korábbi irodalommal).