Katalógustételek

V.22
Fríz töredéke indadísz között madarakkal

Somogyvár, 12. század közepe

fehér márvány; m.: 27 cm; h.: 53 cm; v.: 10,5 cm; elveszett baloldali töredéke (méretek 1938 előtti fénykép nyomán): m.: kb. 27 cm; h.: kb. 22 cm; a fríz és az elveszett töredék, együttes h.: kb. 70,5 cm; h. az egykori középtengelyig (a fríz teljes hosszának fele): kb. 65 cm. A fríz egykori teljes hossza: 2 x kb. 65 cm = kb. 130 cm

Somogyvár, 1927 előtt

A fríz díszítményét két kis lemeztag között vízszintes irányban terjedő, több ágra bomló és egymáson átfonódó inda alkotja, hullámaiban bujkáló madarakkal. Az inda három bordás szalag, melyből hellyel-közzel palmettalevél vagy kacs nő ki. Több ilyen, kissé sérült palmetta látható a kő jobb oldali szélénél, amely egyszersmind a fríz vége is. Az inda hullámai balfelől terjednek. Itt a kő törésfelülettel végződik; a csatlakozó töredék elveszett ugyan, de legalább fénykép alapján azonosítható. Ez a faragvány a fríz kulcsdarabja volt motívikus és szerkezeti értelemben is. Kígyószerű lényekkel körülvett, szembenéző, töredékes állatfő látható rajta, mely szájából két irányban bocsátott ki indákat; a jobbfelé terjedőket az itt vizsgált faragványon, a balfelé indulókat a túloldal azonos hosszúságú, elpusztult frízszakaszán faragták ki. Az állatfő tehát, akárcsak más, indahullámok közé komponált, gyakran koronázó szerepű emberi vagy állati maszkok (pl. a pármai székesegyházon: Quintavalle 1974, 66. kép) a fríz szimmetriatengelyében állt. A fríz rekonstruálható teljes hossza közelítőleg azonos a két oldalán díszített kőlap szélességi méretével (kb. 130, ill. [1]: kb. 132 cm). Ha a szóbanforgó faragványok törésvonalainak egybeesését is tekintetbe vesszük, bizonyosak lehetünk benne, hogy a két töredékéből ismert fríz ezt a nagy kőlapot koronázta.

Faragványunk a figurális kőlapétól eltérő változatot nyújt a madaras keretdíszre: a kötetlenül hullámzó szalagfonatot részesíti előnyben, a nagy kőlap pedig a gallyat utánzó indát, a fürtökkel is zsúfolt medaillonos struktúrát. Figyelemre méltó, hogy egykorú, és szorosan összetartozó alkotásokon jelentkező alternatívákról van szó, s ez a körülmény az óbudai prépostság rokon faragványaihoz hasonlóan Somogyvárott sem mutat a 12. század derekánál korábbi eredetre. Az elveszett fríztöredéken és egy további faragványon (V .21) a prépostsági formakincsre emlékeztet a dekoratív szerepben alkalmazott állatfő, kidülledő szemeinek hatalmas furataiban egykor bizonyára ólombetéttel.

T.M.

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 53.582

(A csillaggal jelzett helyek az elveszett töredékre, vagy erre is vonatkoznak) Rédey 1928, 414, 421; Dercsényi 1934, 25, 26-28, 31-32, 3. kép; Gerevich T. 1938, 161, 164,* 170, CLIII/1, CLIV/1.* kép; Párizs 1966, no. 58 (G. Entz); Levárdy 1968, 171, 173,* 176, 7.* kép; Tóth M. 1979, 106,* II/1.* kép; Mojzer 1984, 4. sz. (Török Gy.); Bakay 1989, 132, 54. kép; Tóth M. 1992, 5/2,* 11. kép; Pannonia regia, 111-112,* I-57. (Tóth S.).