Művészettörténeti leírás
Bizere
Aradtól délkeletre, a Maros egykori szigetén feküdt, a
jobbparti Csicsér ( Cicir) és a folyó bal oldalán álló Schöndorf
(Frumuşeni) között. A szigetet képező déli Maros-ág holt
mederré válása folytán a napjainkig megmaradt romok ma szárazföldön
állnak a folyó bal partján, Schöndorftól 2-3 km-re északkeletre,
a "Fântâna Turcului" (Török Kút) néven számontartott helyen.
A monostor fekvésének heves vitát kiváltó azonosítása során,
illetve a több falu közé eső romok megnevezésekor a következő
helynevek és helynév-változatok merülnek fel a szakirodalomban
ugyanarra az emlékre vonatkozóan: Zásty, Bizere (Biczere),
Csicsér-i sziget, Csicsér-i Háda sziget, Mondorlak-i sziget,
Bodorlak, Csolt, Ződi ( Sződi), Schöndorf, Frumuşeni.
A 19. század végétől (Márki 1892) több mint fél
évszázadon keresztül az aradi káptalani templom ma Glogovác
(Vladimirescu) területén álló romját tartották a " bizerei"
apátság maradványának.
A romok 19. századi leírása ( Rácz K. 1883)
három épületcsoportot említ. Jobbra, egy 43 x 91 méteres,
észak-déli irányú kőépület alapfalait a belterület északkeleti
részén négyzetes helyiségek (cellák?) három egymás melletti
sorával. Ettől 43 méterre, nyugatra, egy szintén észak-déli
irányú épületmaradványt (rövid oldala 17 m), amelynek közepén
- megcsappant állaggal ma is létező - toronyszerű építmény
volt látható, téglából rakott, 2 méter vastag falakkal.
E falakat kívül és belül ép téglák burkolták halszálka rakású
sor(ok?) beiktatásával, a közepüket pedig oltott mésszel
igen keményen kötött tört darabok töltötték ki. A torony
közepén faragott terméskővel kirakott kútszerű üreg volt
(átmérője 70 cm), mely csupán 30 cm-re mélyedt a földbe.
A baloldali épület (az előbbitől 22 méterre, nyugatra),
16 x 22 méteres, észak-déli irányú és alapfalai szintjén
is nehezen követhető, csekély maradványokat mutatott. A
középső és a jobboldali épület között az 1981-ben végzett
ásatások egy háromhajós templomot azonosítottak, átmetszve
annak hosszházát
Az 1883-ban készült felmérési rajz ( Rácz K.
1883) bizonytalan adatai nem tüntetnek fel templommal
azonosítható romokat, csak a monostor főépületének tartott,
északról délre vonuló (napjainkban már nem létező) maradványt;
a templom helyét beazonosító 1981-es ásatás anyaga közöletlen
Régészeti kutatások:
- Rómer Flóris
terepbejárása 1872-ben
- régészeti
kutatás 1981-ben (Mircea Rusu, Pascu Hurezan, Mircea Zdroba)
- terepbejárás
1993-ban (Heitelné Móré Zsuzsa)
Leletek: volutás és levéldíszes fehér márvány oszlopfő-töredék
valószínűleg a 11. század végéről; a 12. század elejére
keltezhető oszlopfő-töredékek homokkőből, amelyeket mértani,
növényi motívumok, és - egy esetben - kereszt is díszít
(2. kép);
piskóta, orsó és félkör alakú padlóburkoló elemek; anyaguk
fehér, rózsaszín és szürke márvány, valamint tégla (3.
kép); falburkolatként is elképzelhető mozaikdarabok,
fehér márvány és különböző színű más kőanyagból; különböző
vastagságú fehér márványlap-töredékek, esetenként sima keretelemet
is őrző és 1,5 cm-re mélyített, durván megdolgozott mezővel,
valamint pár apró vörösmárvány betétlap töredék (két fehér
márványlap-töredék eltérő méretű, vésett, emberalakos ábrázolásokból
származik); kisméretű domború keretelem töredékei vöröses-barna
üvegpasztából(?).
Bárány 1848, 180-181; Rómer jegyzőkönyvek
XXX (1872) OMvH Irattár; Milecz 1872, 171;
Rácz K. 1883, 109-111; Pesty 1883,
164-166; Karácsonyi 1884, 128-133; Márki 1892,
II/1. 120, 196, 448; Gerecze 113, 114, 115, 117;
PRT IX/B 439-445; Juhász 1926, 31-35;
Juhász 1930, 108-111; Györffy I. 173-174.
Heitelné Móré Zsuzsa
