Művészettörténeti leírás
Bulcs
Bulcs a Maros bal partján fekszik, Lippától keletre, illetve
a túlsó parton lévő Tótváradtól (Vărădia de Mureş) körülbelül
3 km-re nyugatra. A folyó déli oldalán haladó megyei úton
a vele szomszédos Bakamező (Bacău de Mijloc), vagyis Osztrov
faluból lehet megközelíteni. A hajdani monostor helyét csekély
romok jelzik a falutól és temetőtől pár száz méterre északnyugatra
a "Cetate"(Vár)- nak nevezett bozótos területen.
A mintegy 140 m átmérőjű rommezőt délről széles árok keríti
félkör alakban, észak felől pedig a Maros medre határolja.
A 19. századi adatok szerint 1871-ben rombolták le az apátság
maradványait, köztük egy szentély igen tömör, a nyolcszög
három oldalával záruló falait. Ez alkalommal említenek számos
13. századinak vélt faragott kő és oszlop töredéket. A nyugatról
keletre vonuló alapfalak kb. 80 m hosszan voltak követhetők.
Maga a kolostor északról délre vonult és ennek közepéhez,
nyugatról keletre csatlakozott a templom. A legtöbb törmelék
e két épület kereszteződésénél volt látható. A monostort
körsánc övezte. A romok pontos felvételére nem került sor.
A 20. század hetvenes éveiben a gerendavázas(?) földvár
sűrű bozóttal fedett belterületén néhány tisztázatlan rendeltetésű
fal maradványát ásták ki. Építőanyaguk faragatlan kristályos
pala. Az 1871-ben felépült (új) plébániatemplom nem a monostor,
hanem a falu területén áll.
Régészeti kutatások:
- 1807-ben Fogarassy Tamás, a kincstári uradalom bérlője
felásatja az apátság romjait
- 1866-ban Rómer Flóris jár a helyszínen
- 1976-ban Ferenczi István és Mircea Barbu rendszeres
ásatást kezd, mely hosszabb-rövidebb megszakításokkal ma
is folyik
- 1995-ben terepbejárás ( Heitelné Móré Zsuzsa).
Leletek: a XIII. római ikerlégió téglái, piskóta formájú
padlótéglák, római edénytöredékek és (helyi hagyomány szerint)
szarkofágok, továbbá 11-12. századi cserépüstök és hullámvonalas
díszítésű edénytöredékek, számos lelet nélküli sír és "különböző
formájú márvány lapok egy igen díszes épületből" ( Ferenczi
- Barbu 1978); Domonkos apát által Mihály harangöntővel
1468-ban készíttetett harang a Nemzeti Múzeumban (4.
kép), ahová Bonnácz Sándor püspök ajándékaként került
1873-ban.
Bulcsi harang. Hazai tudósítások 1807, VII.
sz.; Bárány 1848 , 181-182; Rómer jegyzőkönyvek XXV (1868?)
( OMvH Irattár); Rómer 1865a , 125; Rómer 1865b, 50-52;
Történelmi Adattár I. 47, 436; II. Plébániák tára XXVIII.
Bulcs, 339-351, 378; Desjardines - Rómer 1873 , 168; Rupp
III. 82-84; Márki 1881 , 19; Pesty 1884, II/1. 85-93;
Márki 1892, II/1. 22, 54, 112, 451; Szentkláray
1898, 523-543; Milleker 1899, 16; PRT
XII/B 445-449; Gerecze, 459-460; Juhász
1926, 38-44; Ferenczi - Barbu 1978, 67-81;
Ferenczi - Barbu 1979, 289-290.
Heitelné Móré Zsuzsa
