Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Művészettörténeti leírás

Bulcs

Bulcs a Maros bal partján fekszik, Lippától keletre, illetve a túlsó parton lévő Tótváradtól (Vărădia de Mureş) körülbelül 3 km-re nyugatra. A folyó déli oldalán haladó megyei úton a vele szomszédos Bakamező (Bacău de Mijloc), vagyis Osztrov faluból lehet megközelíteni. A hajdani monostor helyét csekély romok jelzik a falutól és temetőtől pár száz méterre északnyugatra a "Cetate"(Vár)- nak nevezett bozótos területen.

A mintegy 140 m átmérőjű rommezőt délről széles árok keríti félkör alakban, észak felől pedig a Maros medre határolja. A 19. századi adatok szerint 1871-ben rombolták le az apátság maradványait, köztük egy szentély igen tömör, a nyolcszög három oldalával záruló falait. Ez alkalommal említenek számos 13. századinak vélt faragott kő és oszlop töredéket. A nyugatról keletre vonuló alapfalak kb. 80 m hosszan voltak követhetők. Maga a kolostor északról délre vonult és ennek közepéhez, nyugatról keletre csatlakozott a templom. A legtöbb törmelék e két épület kereszteződésénél volt látható. A monostort körsánc övezte. A romok pontos felvételére nem került sor. A 20. század hetvenes éveiben a gerendavázas(?) földvár sűrű bozóttal fedett belterületén néhány tisztázatlan rendeltetésű fal maradványát ásták ki. Építőanyaguk faragatlan kristályos pala. Az 1871-ben felépült (új) plébániatemplom nem a monostor, hanem a falu területén áll.

Régészeti kutatások:

- 1807-ben Fogarassy Tamás, a kincstári uradalom bérlője felásatja az apátság romjait

- 1866-ban Rómer Flóris jár a helyszínen

- 1976-ban Ferenczi István és Mircea Barbu rendszeres ásatást kezd, mely hosszabb-rövidebb megszakításokkal ma is folyik

- 1995-ben terepbejárás ( Heitelné Móré Zsuzsa).

Leletek: a XIII. római ikerlégió téglái, piskóta formájú padlótéglák, római edénytöredékek és (helyi hagyomány szerint) szarkofágok, továbbá 11-12. századi cserépüstök és hullámvonalas díszítésű edénytöredékek, számos lelet nélküli sír és "különböző formájú márvány lapok egy igen díszes épületből" ( Ferenczi - Barbu 1978); Domonkos apát által Mihály harangöntővel 1468-ban készíttetett harang a Nemzeti Múzeumban (4. kép), ahová Bonnácz Sándor püspök ajándékaként került 1873-ban.

Bulcsi harang. Hazai tudósítások 1807, VII. sz.; Bárány 1848 , 181-182; Rómer jegyzőkönyvek XXV (1868?) ( OMvH Irattár); Rómer 1865a , 125; Rómer 1865b, 50-52; Történelmi Adattár I. 47, 436; II. Plébániák tára XXVIII. Bulcs, 339-351, 378; Desjardines - Rómer 1873 , 168; Rupp III. 82-84; Márki 1881 , 19; Pesty 1884, II/1. 85-93; Márki 1892, II/1. 22, 54, 112, 451; Szentkláray 1898, 523-543; Milleker 1899, 16; PRT XII/B 445-449; Gerecze, 459-460; Juhász 1926, 38-44; Ferenczi - Barbu 1978, 67-81; Ferenczi - Barbu 1979, 289-290.

Heitelné Móré Zsuzsa