Művészettörténeti leírás
Csanád
Csanád
a Maros bal partján fekszik, ma határmenti község
Temes megyében. A török hódoltság után két település
alakult ki területén. A középkori városmagon osztozó Rácz-,
Nagy- vagy Szerb-Csanád és Német-, Ó- azaz Ős-Csanád a 19. század közepén egyesül.
Azonban sokakat megtévesztő külön elnevezésük a 20. század elejéig használatban
marad. A Szűz Mária monostor a síkvidéki település legmagasabb pontján épült.
Helyén ma az 1871-ben felszentelt új plébániatemplom áll.
A Szűz Mária monostor eddig bizonytalan
helyének pontos azonosítását, azaz az egykori Keresztelő Szent János templom
melletti és annak folytatásaként értelmezhető fekvését egy 1701 és 1749 közé
keltezhető, nemrég előkerült helyszínrajz tisztázza a forrásadatokkal
összhangban. A török időket romos állapotban átvészelő templomot 1749-ben Szent
Gellért vértanú tiszteletére szentelték fel újra. Ezt 1868-ban lebontották, a
helyére észak-déli irányú hossztengellyel került mostani Szent Gellért egyház
szentélye fedi részben a Szűz Mária monostor templomát. Az ősi egyház
Henszlmann szerint (1871) keresztelőmedence maradványait
őrző, nyugati szakaszát meghagyták az új templom építésekor megtekintés céljára
kiképezve. A mintegy három évtizede elfalazással beszűkített helyiséget a
szentélyből lejáró lépcsőn lehet megközelíteni. Gellért püspök saját
nyughelyeként építtetett templomának ma nincs felszíni nyoma. A nyolcszög három
oldalával záruló, nyújtott szentélyes, osztatlan terű templom lebontásakor a
hajó szélessége megegyezett a szentélyével. A szentély alatt ismeretlen
alaprajzi elrendezésű altemplom, tőle nyugatra pedig
egy észak-déli irányú helyiség, amelynek déli főfalában egy római téglákból
álló csatorna maradványa került elő. A különböző korú épületrészek egymáshoz
való viszonya nem tisztázott (5. kép). A múzeumokba került, vagy a
faluban szétszórtan heverő nem egy ép, és számtalan töredékes Árpád-kori
faragvány egyikéről sem lehet biztosan megállapítani, hogy melyik
csanádi egyházból származik.
Régészeti kutatások:
-
1868. április
4-én kezdik bontani a régi csanádi templomot és
ugyancsak az új templom építéséhez fognak. Killer
Frigyes csanádi plébános jegyzőkönyvet vezet az
építkezés során előkerült leletekről. E munkálatokat régészeti ásatás nem
előzte meg.
-
Rómer
Flóris 1868. április 27-én
megvizsgálja a bontás alatt álló templom maradványait
és felméréseket készít.
-
Henszlmann
Imre 1868. július végén utazik Csanádra, ahol a régi
templomot már lebontva, és fölötte az új templom falait találja.
-
1881-ben
Killer Frigyes ásatást végez az egykori Szűz Mária templom
körzetében.
A temetkezésekre utaló leletek közül a következők
említendők: rézkupa, kengyelek és "apró kocsivasak",
buzogány, vascsákány, kard, fekete és világoskék karperec. téglából
rakott és kőlapokkal fedett sírok (osszáriumok?). Az
épülethez köthető maradványok közül pedig: homokkő faragványtöredékek mellett
egy (fehér?) márvány keresztelőmedence és egy vörösmárvány
oszloptöredék (átmérője 2½"); két sima "márványkő-darab": az egyik
vörös, a másik fehér (vastagságuk 1¼", illetve ½"). A lebontott
templom hossztengelyében és avval párhuzamos helyzetben került elő 1868-ban,
közvetlenül a szentély előtt, a Szent Gellért csanádi
sírjaként számontartott szarkofág. Ép és töredékes
faragványok vannak a falu területén szétzórva, a
nagyszentmiklósi Bartók Béla Múzeumban és az aradi
megyei múzeumban (6. kép - 7. kép).
Bárány 1845, 100;
Rómer jegyzőkönyvek XXIV. (1868) 93-104 (
OMvH Irattár); Henszlmann
1871; Ortvay 1875, 1-23;
Szentkláray 1898, I. 681-691;
Gerecze 239-242, 915-916; PRT XII/B 436-439; Juhász
1926, 22-30; Dávid 1974, 14-24; Györffy
I. 850-853.
Heitelné
Móré Zsuzsa
