Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Művészettörténeti leírás

Eperjes

A Maros bal partján, Lippa és Bulcs között feküdt, az Arad megyei Kelmáktól északra, ahol az egykori monostor és település helyét a ma is látható romok jelzik, illetve a tőlük keletre elterülő mező "Öreg Falu"-ként (Satu Bătrân) való megnevezése. A romok két tömbje között áthalad a Kelmáktól a marosi átkelőig vezető gyalogút.

A romok alaprajz híján nehezen követhető 19. századi leírása ( Márki 1892) kelet-nyugati és észak-déli irányú falakat, délnyugaton "mintegy 12 m hosszú kapualjat", különböző faltömböket, valamint az épület nyugati(?) végén és déli oldalán, az omladék belsejébe vezető nyílást említ. Az azóta megcsappant maradványok pontos felmérésére nem került sor. A terméskőből épült, helyenként ma is 3-4 méter magas falak nyílásait nem béleli kőkeret. A bozóttal benőtt romok nem nyújtanak korhatározó támpontot. A szomszédos Kelmák falu házainak alapfalaiba itt-ott beépített kváderkövek minden bizonnyal a később várrá alakított monostor maradványaiból származnak.

Régészeti kutatás: terepbejárás 1976 előtt (Vasile Boroneanţ és Egon Dörner)

Leletek: terepbejáráskor talált, 11-12. századi cserépüst-töredékek; hatalmas malomkő, amely pár évtizede került elő az egykor közvetlenül a monostor mellett folyó Maros régi medréből.

Fényes II. 198; Rómer jegyzőkönyvek XXV. (1868?), 165 (OMvH Irattár); TT 1881, 64; Karácsonyi 1883, 154-163; Márki 1892, II/1. 112-113, 452; Karácsonyi 1905, 76-78; Gerecze, 884; PRT XII/B 444; Juhász 1926, 36-37; Blăjan - Dörner 1978, 124.

Heitelné Móré Zsuzsa