Művészettörténeti leírás

Rahonca

Csekély maradványa a Maros bal partján, az egykori Csanád vármegye keleti határán állt, a ma Temes megyei Nagyfalutól (Satu Marte) északnyugatra, azaz a perjámosi (Periam Port) rév mellett kialakult üdülőteleptől mintegy másfél kilométerre keletre, a gát-felügyelőség őrháza utáni Maros-kanyar táján. E romok helye a monostor Karácsonyi által meghatározott fekvésének felel meg, aki azt Nagyfalu mellé (Karácsonyi 1892), majd, pontosabb behatárolással, Perjámostól keletre, Nagyfalutól pedig északra helyezte ( Karácsonyi 1905).

Kelet-nyugati irányú dongaboltozat rövid szakaszát őrző téglaépítmény maradványaként mutatkozott a Maros-gát déli oldalán, a töltéstől részben fedve. A 20. század nyolcvanas éveiben még meglévő romot buldózerrel döntötték le, egy-két évvel 1989 előtt. Ma már nincs felszíni nyoma, de a romok fölé emelt töltés magvában felmenő falak maradványai feltételezhetők. Régészeti leletek nem ismertek Rahoncáról.

Régészeti kutatás: terepbejárás 1985-ben és 1993-ban (Heitelné Móré Zsuzsa).

Karácsonyi 1892, 1-10; Karácsonyi 1905, 83-84; Juhász 1926, 62-68.

Heitelné Móré Zsuzsa