Bulcs
1225 - 1496
Művészettörténeti leírás
Névalakjai: 1225 de Buls abbas, 1233 Bulch,
1364 conventus ecclesie Beate Virginis de Bulch,
1390 abbas Beate Virginis de Bulch.
A csanádi egyházmegyében, Arad vármegyében, a Maros bal
partján, Bulcs (ma Bulci Romániában) község északnyugati
szélén ma is láthatók a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt
apátság romjai.
Alapítási körülményei, kegyurai ismeretlenek. 1225-ben
a pápától kapott megbízás, 1337-ben az apátság visszaszerzésére
kiadott pápai utasítás kielégítően bizonyítják a bencés
rendhez való tartozását. 1225-ből maradt ránk a monostor
legrégibb emléke. A pápa megbízta az apátot, hogy a pécsváradi
apáttal együtt szervezze meg az összes magyarországi bencés
apát káptalanját Madocsán. [1]
1233-ban a beregi egyezményben II. András évi 5000 kősót
engedélyezett az apátságnak a királyi sóbányákból. A tatárjárás
után, 1337-ig csak egyszer tűnik fel az apátság neve, amikor
1257-ben Hunyad megyében Ranolton birtokos. [2] Pápai oklevélből tudjuk, hogy
1337-ben egy István nevű bitorló kezében volt a bizerei
és több más bencés apátsággal együtt. 1342 előtt a garamszentbenedeki
apát, Szigfrid szerezte vissza a rendnek. 1464-ben először
sorolták az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó apátságok
közé. Feltehető, hogy az ismeretlen kegyúri család kihaltával
került a király kezére, és ezáltal Esztergom alá. Kemesei
Pál aradi prépost 1495-ben a pápától a bulcsi apátság egyesítését
kérte prépostságával. Az apátság épülete ugyanis a törökök
támadásai miatt leégett, szerzetesek nincsenek, néha világi
papok végeznek benne istentiszteletet. Az apát a monostor
népeitől nem tudja begyűjteni a tizedet. A pápa a kérést
a következő évben jóváhagyta, és az egyesítést 1497-ben
is megerősítette. A szerzetesi életnek ezután többé nincs
nyoma. [3] 1367-ben az apátságé volt a szomszédos
Bata ( Batta), továbbá Csura, Újlak, Vadkert Arad megyében,
és szőlők Ménesi, Lippa és Kovászi körül, továbbá Hunyad
megyében Bábolna, Apáti másként Oroszfalu. [4] A bécsi Nationalbibliothek őriz egy Livius kódexet Imre bulcsi
apáttól. [5] Az apátság romjai között
1807-ben találtak egy ép harangot. 1870-ig a bulcsi római
katolikus templomban, majd 1877-ig a temesvári szeminárium
tornyában függött, azután a Nemzeti Múzeumban helyezték
el. A 235 kg-os harangot 1468-ban Szent Mihály tiszteletére
öntötték, felirata: In Gr. mgr. Michael A.D.MCCCCLXVIII.
Dominicus abbas.
Apátok: István 1337, Miklós 1358, Imre 1366, Bereck 1390,
Ozorai Pipo kommendátor 1408, Márton fia Mihály 1430 előtt,
László 1443, Domonkos 1468.
Czinár I. 271; Rupp III. 83;
Csánki I. 768, 783; Gerecze
459; PRT XII/B 445-449; Juhász 1927,
52-61; Györffy I. 174; KMTL 132.
[1] PRT I. 663-667.
[2] Györffy III. 299.
[3] A PRT XII/B 148. lapján említett 1497. augusztus 25-én
kelt oklevél (OL Dl 20600) nem Bulcsra, hanem a szászországi
Buch ciszterci apátságra vonatkozik. Ennek volt apátja Simon.
Ld. Repertorium der Zisterzen, 328: Abt Simon
(1467-1494). A tévedést Juhász Kálmán is átvette.
[4] Csánki I. 783, V. 167.
[5] Magyar Könyvszemle 1884, 164; Hoffmann E.: Régi
magyar bibliofilek. Budapest 1929, 170; Csapodi Cs. - Csapodi
Cs.-né: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526
előtt. I. Budapest 1988, 299. sz.