Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Csanád

1035 körül - 1493

Művészettörténeti leírás

Névalakjai: 1279/97 abbas, monasterium Chanadiensis, 1333 abbas Sancti Gerardi martiris, 1389-1394 abbas monasterii Beate Marie Virginis Cenadiensis, [1] 1392, 1394 abbas monasterii Sancti Gerardi Cenadiensis. [2]

A csanádi egyházmegyében, Csanád vármegyében, a Maros bal partján Csanádon (később: Németcsanád, ma Cenad Romániában) a Keresztelő Szent Jánosról nevezett székesegyház szomszédságában állott a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt monostor, amit 1333-tól időnként Szent Gellértről is neveztek.

1035 körül Szent Gellért csanádi püspök alapította. 1397-ben és 1464-ben az esztergomi érsek alá tartozó királyi alapítású bencés apátságokkal együtt sorolták fel. A Szent Gellértről a 14. században írt nagyobb legenda szerint, amikor István király 1030-ban felállította a csanádi püspökséget, Gellért püspök a görög szerzetesek Keresztelő Szent Jánosról nevezett kolostorát választotta székhelyül, és a görög szerzeteseket áttelepítette a Csanád vezér által alapított Oroszlános monostorba. Csanádon azután felépítette a Szent György székesegyházat a Maros partján és saját temetkezési helyéül a Boldogságos Szűz monostorát a Keresztelő Szent János-templom szomszédságában. 1046-ban vértanúságot szenvedett, és hét év múlva Mór csanádi püspök és Fülöp apát, akit Gellért annak idején apáttá tett, holttestét Csanádra a Boldogságos Szűz monostorába vitették. A szent sírjánál sok csoda történt. 1361-ben I. Károly özvegye, Erzsébet királyné gyógyulásáért hálából kibővítette a monostort és kelyhekkel gazdagította, az ereklyéket ezüst és arany koporsóba helyezte. [3] 250 esztendőn keresztül az oklevelek hallgatnak a monostorról. [4] Ladomér esztergomi érsek (1279-1297) keltezetlen levélben írt Bereky Tamás comesnek, hogy Mihály csanádi apát megérkezéséig tartsa rendben a monostor népeit, hogy majd gazdájukat kellő engedelmességgel és tisztelettel fogadják. [5] Miklós apát 1334/35-ben fél, majd 1/3, végül 1/6 márka pápai tizedet fizetett, ami az apátság csekély jövedelmére vall. 1380-ban Móric apát I. Lajos királytól oklevelet szerzett, amely szerint az apátság idegen kézre került birtokait vissza kell adni. A monostor belső életéről, szerzeteseiről sajnos semmi feljegyzés sem maradt. 1493-ban VI. Sándor pápa az elnéptelenedett bencés apátság javait, amelyek jövedelmét évi 50 forintra becsülték, a csanádi püspökséghez csatolta, a monostort és a templomot pedig az obszerváns ferenceseknek adta. [6] Az oklevelek a 13. század végétől többször szólnak az apátság Nemeg (ma Némedi) Pest megyei birtokáról. Ezt 1398-ban Mátyás apát elcserélte a váci püspök Csanád megyei Csiga falvával a monostortól nem messze a Maros másik oldalán.

Apátok: Fülöp 1053 körül, Mihály 1297 előtt, Miklós 1333-1335, Pál 1363-1371, Móric 1380-1383, Imre 1397, Mátyás 1398, Lukács 1400, Imre 1402, Miklós 1412, György 1450, Péter 1469.

Czinár I. 199-202; Rupp III. 50-54; Csánki I. 691; PRT XII/B 436-439; Juhász 1927, 28-39; Györffy I. 850-853; KMTL 146.


[1] Vat I/3 26, 44, 50, 53, 78, 224, 264.

[2] Vat I/3 26, 185, 252.

[3] SRH II. 499, 501, 503-504, 506; Árpád-kori legendák, 83, 89, 91-94.

[4] Balázs apát, aki egy 1192. évi oklevélben fordul elő (PRT I. 615), nem csanádi apát volt, amint többen (Sörös, Juhász, Györffy) vélték, hanem kétségtelenül pannonhalmi apát. V.ö. PRT I. 120; RegArp n. 152.

[5] Zichy I. 43-44.

[6] A pápai bulla szövege megtalálható a ferencesek gyöngyösi bulláriumában a 116. lapon.


Kapcsolódó objektumok:

Rajz
Kőfaragvány