Csanád
1035 körül - 1493
Művészettörténeti
leírás
Névalakjai: 1279/97 abbas, monasterium Chanadiensis,
1333 abbas Sancti Gerardi martiris, 1389-1394
abbas monasterii Beate Marie Virginis Cenadiensis, [1]
1392, 1394 abbas monasterii Sancti Gerardi Cenadiensis. [2]
A csanádi egyházmegyében, Csanád vármegyében, a Maros bal
partján Csanádon (később: Németcsanád, ma Cenad Romániában)
a Keresztelő Szent Jánosról nevezett székesegyház szomszédságában
állott a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt monostor, amit
1333-tól időnként Szent Gellértről is neveztek.
1035 körül Szent Gellért csanádi püspök alapította. 1397-ben
és 1464-ben az esztergomi érsek alá tartozó királyi alapítású
bencés apátságokkal együtt sorolták fel. A Szent Gellértről
a 14. században írt nagyobb legenda szerint, amikor István
király 1030-ban felállította a csanádi püspökséget, Gellért
püspök a görög szerzetesek Keresztelő Szent Jánosról nevezett
kolostorát választotta székhelyül, és a görög szerzeteseket
áttelepítette a Csanád vezér által alapított Oroszlános
monostorba. Csanádon azután felépítette a Szent György székesegyházat
a Maros partján és saját temetkezési helyéül a Boldogságos
Szűz monostorát a Keresztelő Szent János-templom szomszédságában.
1046-ban vértanúságot szenvedett, és hét év múlva Mór csanádi
püspök és Fülöp apát, akit Gellért annak idején apáttá tett,
holttestét Csanádra a Boldogságos Szűz monostorába vitették.
A szent sírjánál sok csoda történt. 1361-ben I. Károly özvegye,
Erzsébet királyné gyógyulásáért hálából kibővítette a monostort
és kelyhekkel gazdagította, az ereklyéket ezüst és arany
koporsóba helyezte. [3]
250 esztendőn keresztül az oklevelek hallgatnak a monostorról. [4]
Ladomér esztergomi érsek (1279-1297) keltezetlen levélben
írt Bereky Tamás comesnek, hogy Mihály csanádi apát
megérkezéséig tartsa rendben a monostor népeit, hogy majd
gazdájukat kellő engedelmességgel és tisztelettel fogadják. [5]
Miklós apát 1334/35-ben fél, majd 1/3, végül 1/6 márka pápai
tizedet fizetett, ami az apátság csekély jövedelmére vall.
1380-ban Móric apát I. Lajos királytól oklevelet szerzett,
amely szerint az apátság idegen kézre került birtokait vissza
kell adni. A monostor belső életéről, szerzeteseiről sajnos
semmi feljegyzés sem maradt. 1493-ban VI. Sándor pápa az
elnéptelenedett bencés apátság javait, amelyek jövedelmét
évi 50 forintra becsülték, a csanádi püspökséghez csatolta,
a monostort és a templomot pedig az obszerváns ferenceseknek
adta. [6] Az oklevelek a 13. század végétől többször szólnak az apátság
Nemeg (ma Némedi) Pest megyei birtokáról. Ezt 1398-ban Mátyás
apát elcserélte a váci püspök Csanád megyei Csiga falvával
a monostortól nem messze a Maros másik oldalán.
Apátok: Fülöp 1053 körül, Mihály 1297 előtt, Miklós 1333-1335,
Pál 1363-1371, Móric 1380-1383, Imre 1397, Mátyás 1398,
Lukács 1400, Imre 1402, Miklós 1412, György 1450, Péter
1469.
Czinár I. 199-202; Rupp III.
50-54; Csánki I. 691; PRT XII/B 436-439;
Juhász 1927, 28-39; Györffy I. 850-853;
KMTL 146.
[1] Vat I/3 26, 44, 50, 53, 78, 224, 264.
[2] Vat I/3 26, 185, 252.
[3] SRH II. 499, 501, 503-504, 506; Árpád-kori
legendák, 83, 89, 91-94.
[4] Balázs apát, aki egy 1192. évi oklevélben fordul
elő (PRT I. 615), nem csanádi apát volt, amint többen
(Sörös, Juhász, Györffy) vélték, hanem kétségtelenül pannonhalmi
apát. V.ö. PRT I. 120; RegArp n.
152.
[5] Zichy I. 43-44.
[6] A pápai bulla szövege megtalálható a ferencesek gyöngyösi bulláriumában
a 116. lapon.
Kapcsolódó objektumok:
