Dombó
1237 - 1470 körül
Művészettörténeti
leírás
Névalakjai: 1237 abbas de Dombo, 1332-1406
abbas monasterii Sancti Georgii de Dombo,
de Dumbo.
A kalocsai egyházmegyében, Szerém vármegyében, a mai Rakovac
(Jugoszlávia) község mellett, a Dunától kb. 1 km-re Gradina
nevű helyen láthatók a Szent Györgyről nevezett apátság
maradványai.
Alapítási körülményei és kegyurai ismeretlenek. Ulrik apátja
megválasztását 1348-ban a bencés apátok káptalanja megerősítette.
Pál apát 1366-ban definitor volt a mogyoródi
káptalanon, majd 1369-ben Pécsvárad apátja lett. 1449-ben
András apát jelen volt az apátok szekszárdi gyűlésén. Így
a monostor rendi hovatartozása kétségtelen. A romok között
talált palmettás díszítésű faragott kövek korai alapításra
utalnak. Első említésekor, 1237-ben birtoka határos a néhány
évvel korábban alapított péterváradi ciszterci apátság birtokával.
Az apátság jó gazdálkodására mutat, hogy apátja, Gergely
a pápai tizedszedés éveiben, mind a hat évben fizetett,
mégpedig az utolsó három évben, 1335-37-ben évi 14-15 márkát.
Évi jövedelme ennek alapján legkevesebb 150 márka lehetett.
1348-ban még szabályosan és körültekintéssel történt Ulrik
apát megválasztása. A konvent megválasztotta, az apátok
káptalanja elfogadta, bemutatták az illetékes kalocsai érseknek,
aki megerősítette és az apátságot neki "adományozta". [1] Ebből arra gondolhatunk, hogy talán az érsek volt az apátság
kegyura. A törökök becsapásai miatt a 15. század második
felében a monostor élete egyre veszélyeztetettebb lett.
Valamikor 1467 és 1473 között a szerémi püspök kapta meg,
miközben várrá alakították át.
Apátok: Miklós 1315 körül, azután kolozsmonostori, 1319-től
pannonhalmi apát, Gergely 1332-1335, Ulrik 1348-tól, Pál
1366-1369, azután pécsváradi apát, János 1406, Márton fia
Gergely 1411, Péter fia György 1416, András 1449.
Az apátság maradványait 1963-ban kezdték feltárni Rakovác
község szélén a Gradina nevű romterületen, amit addig római
maradványoknak véltek. Egy románkori háromhajós, félkörös
záródású templom és egy arra épített 32 m hosszú, gótikus,
poligonális záródású templom maradványai kerültek felszínre
(v.ö. Dombó). A kolostor helye nem állapítható meg.
Az ásatások folyamán igen gazdag palmettás faragott kő,
használati tárgy, bizánci jellegű bronz ikonok ( III.33-38)
kerültek elő. A közelben állott a Mindenszentek tiszteletére
szentelt plébániatemplom, amely 1334 körül a pápai tizedszedéskor
már fennállt. Alapjait megtalálták. A 15. század közepén
erődítménnyé alakított monostor kaputornyának aljában Hunyadi
János ezüst pecsétnyomóját találták. A templom az erődítés
északi oldalát zárta le. A törökök már a 15. században is
támadták, ekkor sérülhetett meg a templom északi tornya
és nyugati homlokzata. 1526-ban Pétervárad bevétele után
Dombót is bevették az Eszék és Mohács felé vonuló törökök.
A várat és valószínűleg benne az apátság maradványait is
1702 tavaszán rombolták le. [2]
Czinár I. 273; Rupp III. 32-33;
Csánki II. 243; PRT XII/B 432-434; Nagy S.
1974; Nagy S. 1987; KMTL 170; Gere
2000, 376-377; Stanojev 2000, 383-428,
számos ábrával.
[1] Kollányi 1906, 213.
[2] Takáts 1904, 328, 339.
Kapcsolódó objektumok:
