Madocsa
(1180) - 1516
Művészettörténeti
leírás
Névalakjai: 1225, 1253 Modocha, 1343 Madacha,
1425 Madasa, 1515 Madocha.
A pécsi egyházmegyében, Tolna vármegyében, a Duna partjától
két km-re a mai református templom helyén állott a Szent
Miklós tiszteletére alapított apátság. Az apátságot legtöbbször
a helynévvel és védőszentjével, Szent Miklóssal együtt nevezik
meg a források.
Alapításáról mit sem tudnánk, ha 1425-ben apátja, György,
aki az elnéptelenedett apátságot helyreállította, és abban
az istenszolgálatot néhány szerzetessel felújította, a pápához
nem folyamodik a monostor kiváltságainak megerősítéséért.
Két kérelme, amit a pápa jóváhagyott fennmaradt a pápához
küldött supplicatiók regisztrumában. [1]
Ezek szerint a monostort Farkas ( Farcasius) nádor
alapította, aki oklevelek tanúsága szerint kb. 1175-től
1183-ig viselte méltóságát. Makarius pécsi püspök (1186)
ugyanazokban a kiváltságokban részesítette, mint amelyeket
a pécsváradi és a szekszárdi apátság élvezett. Farkas nádor
a Bikács nemzetség őse. [2] A nemzetség tagjai lehettek később
a monostor kegyurai. III. Sándor pápa (1159-1181) és III.
Lucius (1181-1185) megerősítették az apátság kiváltságait. [3] György apát gondoskodásának köszönhető, hogy
amikor 1464-ben II. Pius pápa Szécsi Dénes esztergomi érsek
kérésére felsorolta azokat az egyházakat, amelyek közvetlenül
az érsek alá tartoznak, Madocsát is közöttük találjuk. [4]
Kétségtelenül hamis az a II. Gézának tulajdonított, 1145-re
keltezett 1443. évi ugyancsak hamis koholmányba foglalt
oklevél, amely szerint Nagy Bikács főkamarás lett volna
a monostor alapítója. [5]
A monostor legkorábbi okleveles említése is Rómából ered.
III. Honorius pápa 1225. február 13-án kelt eredeti bullájában,
amelyet a pannonhalmi rendi levéltár őriz, értesíti a magyarországi
érsekeket és püspököket, hogy ő megbízta a pécsváradi és
bulcsi apátot a bencések káptalanjának ugyanazon évi összehívásával
és megtartásával a madocsai monostorban, amelyre az esztergomi
és kalocsai egyháztartomány minden apátja hivatalos. [6] Ebből nyilvánvaló, Madocsát
jelentős apátságként tartották számon. Fekvése alkalmas
volt arra, hogy a dunántúli és dél-magyarországi apátok
többnyire vízi úton is könnyen elérhessék. A káptalan megvalósításáról
nem maradt fenn feljegyzés. 1342-ben a bencés apátok visegrádi
és 1366-ban a mogyoródi káptalanján a madocsai apátot nem
találjuk a felsorolt megjelentek között, de jelen volt 1449.
november 19-én a dél-magyarországi apátok szekszárdi gyűlésén
és 1515. április 24-én a pannonhalmi káptalanon. [7] 1474-ben a konvent nélküli apátságot Gyulai
Gergely váradi éneklő kanonok kommendátorként kapta meg
a pápától tíz évre.
[8] 1494-től 1516-ig ismét van apátja, azután többé
nem említik. Birtokai Tolna vármegyében, Madocsa és Kölesd
környékén feküdtek.
Apátjai: István 1343, Jakab 1400, György 1425-1433, Kristóf
1440, György 1458-1469, Fülöp 1494, Antal fia János 1496-1515.
Madocsa község 16. századi pecsétjén kéttornyú, félkörös
kapuzatú templom látható. Miller János esztergomi kanonokot
1690-ben nevezte ki a király Madocsa címzetes apátjává.
Ugyanazon évi pecsétjén a templom kettőstornyú homlokzata
látszik. [9] 1721-ben a canonica
visitatio alkalmával leírták a templomot. A faragott
kőből épült templom teteje hiányzott, de még mindkét tornya
állt. Ma már csak az északi van meg. 30 lépésnyire a templomtól
faragott kőből emelt ritka alakú ( rarae formae)
kápolna maradványait találták. [10]
Czinár 267-270; Rupp I/2 398-400;
Csánki III. 439, 471; PRT XII/B 331-335;
Kováts 1942, 417-418, képpel; Genthon
I. 188 és 175. kép.
[1] Lukcsics I. n. 786, 787.
[2] Karácsonyi, 266.
[3] Ld. az 1. jegyzetet.
[4] MREV III. 173-174.
[5] RegArp n. 71.
[6] PRT I. 663-667; MES III. 220-222.
[7] PRT II. 395-396, 511; Kubinyi 1998, 189;
PRT III. 665.
[8] Koller IV. 394-395.
[9] Századok 1868, 735 és 1872, 719.
[10] Czinár I. 269; PRT XII/B 335.
Kapcsolódó objektumok:
