Rudina
1279 - 1504
Művészettörténeti
leírás
Névalakjai: 1279 Rodyna, 1366 Rudina, 1413
Monasterium Sancti Michaelis in Rudina, [1]
1516 abbacia ecclesie Beati Michaelis archangeli
Rudina appellate ordinis Sancti Benedicti. [2]
A pécsi egyházmegyében, Pozsega vármegyében, Pozsegától
nyugat-északnyugatra, Čečavac falu környékén állott Rudina
Szent Mihályról nevezett apátsága.
Alapítási körülményei és ideje ismeretlen, de építészeti
emlékei alapján bizonyos, hogy jóval korábbi, mint első
okleveles említése, 1279. Későbbi kapcsolatai nyomán a Borics-nemzetségben
sejthetjük alapítóit. A bencésekhez tartozott. 1366-ban
apátja a mogyoródi káptalanon tanúskodott, 1504-ben pedig
a bátai apátság élére került. 1516-ban, amikor Hédervári
Ferenc és Dessewffy Ferenc örökösödési szerződést kötnek,
kifejezetten bencésnek írják az apátságot. 1279-ben tűnik
fel az apátság először, amikor apátja a Borics rokonsághoz
tartozó kegyurak, Odola fiai beleegyezésével egy birtokcserét
végez. Csekély jövedelemre mutat az a feljegyzés, hogy Péter
apát 1335-ben csupán 28 garas pápai tizedet fizetett. 1349-ben
András mester, pozsegai prépost, királynéi alkancellár a
monostor patrónusa. 1366-ban Miklós apát a mogyoródi rendi
káptalanon többedmagával tanúskodott a garábi apátságot
bitorló Konrád ellen. 1380-ban István apát azt panaszolja,
hogy apátsága kegyurai, a Podversai Cserneki ( Deziszló)
és a Godeznai család tagjai gonosz foglalókként használják
a monostor hat felsorolt birtokát. [3]
Ezek Podversa (ma Podvrško) körül feküdtek. 1395-ben egy
volt pálos szerzetest találunk Rudinán, aki a pápai követ
engedélyével lépett át a bencésekhez. 1423 körül a konvent
Demetert, a szekszárdi apátság perjelét választotta meg
apátnak. Az apátság évi jövedelmét ekkor 100 aranyra becsülték.
1443-ban a kegyuraságot a Tamásiak nyerték el, Az addigi
kegyúr, a Cserneki család viszont 1464 előtt csaknem 200
aranyat kitevő kárt okozott az apátságnak. 1492-ben II.
Ulászló rendelete szerint Hédervári Miklóst és fiait iktatták
be patrónusuknak. Ekkor Tamás volt az apát, akit 1504-ben
bátai apáttá választottak. A török veszedelem miatt Rudinán
ekkor már nem volt szerzetes, ezért a patrónusok előterjesztése
alapján a pápa a kommendátort nevezett ki az apátság javainak
élére. [4]
1514-ben Cserneki Dessewffy Ferenc lett a patrónus.
Apátok: György 1279, Miklós 1333, Péter 1335, Herman 1349,
Miklós 1366, István 1380, János 1423 előtt, Demeter 1423,
Márton 1444, 1464, Tamás 1492-1504.
Rupp I/2 409-410; Csánki II.
424-425, 446-447; PRT XII/B 351-356; Raduš
1973, XXI. n. 4, 31-40. ábra; Geber 1979,
105-135.
[1] Lukcsics I. 578, 586.
[2] Héderváry család oklevéltára I. 543.
[3] Fejér IX/5 430-432.
[4] Koller IV. 513-516.
Kapcsolódó objektumok:
