Paradisum Plantavit
   
Köszöntés
 
Vissza
Történeti katalógus
 
 
Tanulmányok
 
Impresszum

Rahonca

Művészettörténeti leírás

Csanád vármegyében Nagyfalu (ma Satu Mare Romániában) és a Maros között állott Szent Mihály egyháza, amelynek 1232-ben Széplak, Szat és Surány falvak voltak a birtokai, 1233-ban II. Andrástól évi 4000 darab kősóra kapott ígéretet. 1239 körül perjele, Ádám és konventje oklevelet állított ki, egyrészt (Csák) Miklós comes özvegye részére, akit Ugrin kalocsai érsek megbízásából Pál bán képviselt, másrészt elsőszülött fia Izsák részére az elhunyt végrendelete ügyében. Az egresi ciszterci apátságból jelen volt két szerzetes. Az özvegy és Izsák Szent Mihály oltára előtt megígérték, hogy kitartanak a békés megegyezésben. Az oklevelet a konvent (capitulum) pecsétjével, Pál bán és az egresi apát pecsétjével erősítették meg. A tatárjáráskor a monostor elpusztult, és többé nem említették. A fennmaradt adatokból nem állapítható meg, hogy melyik rendhez tartozott.

Ráth 1865 , 266-269; Csánki I. 702; Karácsonyi 1892, 1-10; Juhász 1927, 88-95, 219-220; Györffy I. 868; Mons Sacer I. 486-487.


Kapcsolódó objektumok:

Írott dokumentum
Pecsét