Szermonostora
Művészettörténeti
leírás
Csongrád vármegyében épült monostor, amelynek feltárt alapjai
ma is láthatók Ópusztaszer mellett. A Bor(-Kalán) nemzetség
egyháza volt. 1233-ban II. András évi 1000 darab kősót engedélyezett
részére. 1266-ban monostornak nevezik, és ekkor birtokrésze
volt a baranyai Cselén. 1318. november 24-én I. Károly király
oklevelét Szermonostorán ( Zeermunustura) keltezte.
Ekkor fordul elő először ilyen névformában, majd 1329-ben
még egyszer. Hogy a monostor Szűz Mária tiszteletére volt
szentelve, arra bizonyítékot nem találtam. Apátról, szerzetesről
egyetlen dokumentum se szól. Az egykori monostor kb. 1962-ig
a környék kőbányája és tüzérségi célpont volt. Az 1970 után
Trogmayer Ottó irányításával folytatott feltárások során
a 11. századtól a templom nyolc építési periódusát állapították
meg három egymástól különböző templom-típussal. Az utolsó
a 12. század végén épülhetett. Ez toronypáros, háromhajós,
34 m hosszú, három félkörrel záródó márványpadozatos templom
volt. A monostorszárnyak oszlopszobrokkal díszített kerengőt
vettek körbe (48. kép) Az épületekről részletesen
ld.: Szermonostora.
Czinár I. 270; Rupp I/2
727-732; Göndöcs 1883; Csánki I.
678; Karácsonyi 1897; Gerecze 275,
1148; Györffy 1959, 193-199, képekkel;
Györffy I. 904-905; Trogmayer - Zombori
1980; Vályi 1986, 117-129; Trogmayer
1988, 15-59; KMTL 637-638; Trogmayer
2000, 81-105; Marosi 2000b, 107-122; Horváth
F. 2000, 123-142.
Kapcsolódó objektumok:
