Írott dokumentum
Az Szent László-kori bakonybéli összeírás, 1086
A
Szentháromság és Szétválaszthatatlan Istenség nevében. Azt kívánjuk, hogy
legyen ismert úgy a jövő, mint a jelen kor mindkét nembeli emberei előtt, hogy
a kegyes emlékezető József nevű béli
[1]
apát leíratta a királyi udvar
összes papi és jámbor világi előkelőinek tanácsával és tanúságával ezt a
kiváltságlevelet a Szent Móric monostorához tartozó javakról és dolgokról, és
az utódok emlékezetének őrizetére bízta, nehogy a fentmondott szent vértanú
alább följegyzett javaiból vagy a hanyagság, vagy valakinek a betolakodása
folytán valami elvesszen. Megírták pedig az Úr megtestesülésének
ezernyolcvanhatodik évében, a magyarok legkegyesebb királyának, Lászlónak
uralkodásakor és jóváhagyásával. És hogy ebben az oklevélben semmi ok a
bizonytalanságra ne maradjon, a rendkívül teljes kegy megvalósítója, "
nem feledékeny hallgató lévén, hanem
tettével cselekvő"
[2]
, saját pecsétjével parancsolta
megpecsételni.
Szent
Móric első faluját, amelyet Cupan
[3]
-nak hívnak, ezen határokkal
jelölik: Nyugatról Iba hídjához tart, ahonnét egy közönségesen
Qumlouzou
[4]
-nak mondott völgy kapujához
vezet, onnan egy csúcshoz megy, amit Chigisti-nek
hívnak, amelytől egy theluch-nak
mondott mezőn át a Farkashegyhez megy, amelyről
Putus szobrához
[5]
tart, onnan
Prebruc cserjéséhez húzódik, innen egy kúthoz jut, amelytől a
Grenice
[6]
patakhoz ereszkedik le, amely a
Tugut révéhez vezet, ahonnét egy
forráshoz húzódik, amit Tuhut sedu
[7]
-nek neveznek; onnan
Tuhut kútjához visz, ami a hadiúthoz
vezet, amelyen a szerzetes mezejéhez megy, ahonnét
Purua útja indul, amelyről a fentmondott helyhez fordul.
A
második falu, amit Quiar
[8]
-nak hívnak, nyugatról egy
szakadék elejével határos, amit Churchufeu
[9]
-nek mondanak, azután
Bolug cserjésének kezdetével, azután
Lusua szántójával, és van ott egy halom,
azután egy tölgyes kezdetével, és ott van egy halom, vagyis a
hotar; onnan egy út mentén a
Hassag
[10]
kezdetéhez megy, és ott van egy
halom. Innen egy völgyön át megy Potu
szántójához, és ott van egy halom. Innen egy hegyen túl egy mocsárba jut,
amelytől a mocsár kezdete felé tart, és ott van egy halom, amely a közúthoz
vezet, és van egy halom. Onnan a szántókon túl a
Fizeg
[11]
révhez jut, és van egy halom.
Onnan a szántókon és mezőkön túl a közutakra jut, amely mentén egy árokhoz
megy, ami az utakhoz vezet, amelytől a besenyők rétjéhez fordul, és van egy
halom, onnan a fentmondott helyhez fordul.
A
harmadik falu, amit Panauuadi
[12]
-nak neveznek, így határolódik:
indul egy árok mentén, amit közönségesen aruk-nak
mondanak, és az árok szögletéhez megy, amely az árok másik szöglete felé tart,
amelytől nyugatra fordul és egy hosszú árok határolja, ami
Welen sírjához fordul, amelytől ismét egyenesen halad a hosszú árok
mentén, ahonnét egy darabig egyenes haladással egy mezőn át vezet egy árok
szögletéig, amelytől négy halom mentén egy hosszúhoz fordul, amit közönségesen
huzeu brazda-nak mondanak, amely a
fentmondott helyhez vezet.
A
negyedik prédium, ami az Arpas folyó
[13]
mellett van
[14]
, nyugati részről egy patak
torkolatával határos, amit Veieztue-nek
mondanak, és onnan az Arpas mentén a
révhez megy, amely keletre vezet, ahol elkanyarodik a fentmondott
Arpas folyó. Innen egyenesen halad egy
út mentén, ami a vásárhely hegyéhez vezet, ahonnét egy folyómeder mentén, amit
közönségesen Murzol
[15]
-nak mondanak ugyanazon víz
partjának szögletéhez száll alá és megy, amelytől egy halomhoz megy, amit
hatar-nak mondanak, innen egy fekvő
kőoszlophoz fordul, ahonnét egy szikes meder mentén, amit
Scequ-nak mondanak, ahhoz a parthoz vezet, ahol egy halom van.
Amelyről egy homokos árokhoz fordul, amit közönségesen
Kumuch aruk-nak mondanak, onnan átmegy a kerek szikeseken túlra,
ahhoz az árokhoz, ahol egy füves halom van, ahonnét egy másik halomhoz vezet.
Innen nyugatra fordul a réteken át a harmadik halomhoz, ahonnét a nádason át
egy mocsáron túlra megy azon hegy lábához, amit közönségesen
See
sec fehe-nek mondanak, innen vezet a nádas mocsár a fentmondott helyhez.
Az
ötödik prédiumnak, amit Ketel loca
[16]
-nak mondanak, a rókalyukaktól
kezdődnek a határai, melyek egy füves halomhoz vezetnek, ahonnét egyenesen egy
tövises bozóthoz vezet, amit gemilsen
buqur
[17]
-nak mondanak, onnan egy árok
szögletéhez tart, amelytől egy kissé halad egy mezőn át és egy másik árok
szögletéhez jut, onnan visszatér egy közútra, ami egy kerülőt téve visszavezet
az előbbi helyhez.
A
hatodik falu, amelyet András püspök
[18]
falvának
[19]
mondanak, egy hegynek a
csúcsától kezd határolódni, amit Lessu-nek
mondanak
[20]
, és leereszkedik
Dirsus kövéhez, ahonnét azon lyukakhoz
ereszkedik le, amik az út szélén vannak, amelytől az út mentén egyenesen egy
füves halomhoz vezet, innen leereszkedik egy kúthoz, amelytől egy forráshoz
jut, ami ellenkező irányból Lerga pap fáihoz megy, amelyekről a szántók vége
mentén egy halomhoz fordul, innen ismét elfordul egy út mentén egy kő
szoborhoz, onnan ismét egyenesen az út mentén vezet, és elfordul egy halomhoz,
amelytől az út mentén egy kőrakáshoz fordul, onnan pedig egy kőhalomhoz
húzódik, ahonnét egy cserjés mentén egy mészkőhalomhoz vezet, ahonnét a
forráson túl, egy völgyön és egy ösvényen keresztül jut fel a Lessu hegy
tetejére, ami a fentmondott hellyel függ össze.
A
hetedik prédiumot, amit Forkosig
[21]
-nak hívnak, ezen határokkal
jelölik: egy gödörtől indul a szikes árkának a szögletéhez, amelyben van egy
gödör, onnan egy árokhoz megy, ami fölött van egy gödör, onnan egy szikesnek a
medrén túlra megy. Azt megkerülve egy árok szögletéhez megy, onnan egy kerek
szikeshez, amelytől fogva az út mentén halad és egy árok szögletéhez fordul,
ahonnét egy barázda mentén az úthoz tart, ami mentén egy gödörhöz megy; innen
négy gödör mentén megy egy másik úthoz, amit
Qupis uta-nak mondanak, onnan egy lánynak a sírja mentén egy völgy
irányába tart amelyben egy gödör van, onnan ugyanazon völgy széléhez fordul, és
két gödör mentén egy sűr
ű
bozóthoz megy, amelyektől négy gödör mentén útak kereszteződéshez
megy, amelyek között egy gödör van, onnan kilenc gödör mentén
egy másik kereszteződéshez jut, és van egy
gödör ott, onnan négy gödör mentén Thatus
sírjához húzódik, amelyektől öt gödör mentén
Wboneg útjához tart, ami mentén egy árok végéhez megy, és három
gödör mentén egy szikeshez jut, amit Kiguoida-nak
hívnak, amelytől két gödör mentén egy kerek szikeshez tart, amiben van egy gödör,
innen a fentmondott helyhez vezet.
Az
a prédium, amit Márton kanonok adott
[22]
Szent Móricnak a
Bokon
[23]
mellett, ezen határokkal
kezdődik: Keletről egy hegy felé tart, amit közönségesen
Quoasseg-nek mondanak, ahonnét András főpap mészégető kemencéjéhez
tart, onnan ahhoz a helyhez, ahol Márton meggyújtotta
Bere bíró ekéjét, onnan egy hegyecske oldala mentén egy füves
halomhoz húzódik egy körtefa mellett, onnan déli irányba fordul egy bizonyos
sziklás hegyecske fölött, ami összekapcsolódik azon közúttal, amelyik
Nemti
[24]
határához vezet egy görbe
körtefánál, amely egyenesen egy nagy tölgyfához vezet, amelytől addig a jelig
megy, amit közönségesen hotar-nak
mondanak. Onnan egy másik jelhez, ami annak az útnak a szélén van, amely a hegy
oldala mentén egészen egy bükkös bejáratáig vezet, amit közönségesen
Bik zadu-nak mondanak, és onnan a
fentmondott helyhez fordul, ahol a Szűz Máriának állított egyházat
[25]
két részre osztja, és egy
malmot, amit Brezprem
[26]
városának fala alatt András
király adott.
Azt
a prédiumot, amit Kigouis
[27]
-nak hívnak, ezen határokkal
jelölik: Nyugati részről Qukar sírja
felé tart, amelytől egy füves út mentén egy árok szögletéhez vezet, ami mentén
délre megy, és találkozik azon úttal, ami kanyarogva
Soriul
[28]
faluba megy be, ahonnét a
Uuehmes kútjához megy ki, onnan
Buchu kútjához jut, ahonnét egy
szikeshez vezet, amelytől az Aranyhegyhez fordul, onnan egy másik szikeshez
megy, amelytől egy nagy mocsárig húzódik, és a fentmondott helyhez fordul.
Ott
van pedig a Szent Megváltó és Szent Móric egyházának földje, amely a
Kyris
[29]
mellett fekszik, és amelynek
határa ugyanazon folyónak a révétől kezdődik egy hegynél, onnan egy úthoz fut,
amelytől egy árokhoz megy, ami kanyarogva a Kyris
folyóba torkollik.
És
van egy másik helyen is ugyanezen egyháznak földje,
Keseih
[30]
falu mellett, ami nyugatról egy
szikessel határos, amelytől egy út felé tart, onnan keletről egy árokhoz megy,
és egyenesen egy másik szikeshez vezet, amelytől egy műveletlen mezőn át egy
hegyhez megy, ahonnét alább egy árokhoz vezet, és a hegy közepén megy
keresztül, ahol van három halom, innen egyenesen két kúthoz vezet, amelyektől a
fentmondott helyhez fordul.
Azt
a prédiumot, amit Dinna
[31]
-nak hívnak, kőoszlopok övezik.
Azt
a prédiumot, amit Zalamadi
[32]
-nak mondanak, egy mocsár veszi
körül, amit Vrtem-nek hívnak.
A
falut amit Ocol
[33]
-nak hívnak, körbe erdők
határolják.
A
tizenkettedik prédium, amit András püspök adott
Felduuar
[34]
-on, hat halom között van.
Tuel,
[35]
Mogos
,
[36]
Prezteg
,
[37]
Bulda
,
[38]
Nulu
,
[39]
Tarian
,
[40]
Clun
,
[41]
Uuertis
,
[42]
Zaczardi
,
[43]
Hongin
,
[44]
Ploznic
,
[45]
Brihin
,
[46]
Sumig
,
[47]
Nandurdi
, Uuindirna
[48]
falvakban. Mindezen
fentebbmondott falvakban bárhol is vannak Szent Móric háznépei, mindnyájan
vegyesen bírják a szántókat, kaszálót és minden emberi használatra való
dolgokat, minden egyes falunak a lakosaival,
a király szolgáinak terhe nélkül. Ők a szabadok
[49]
:
Cupon, a monostor ispánja; Batu,
akinek fia Pál a király bírája és a monostor ispánja;
Vtih ispán, Panauadi,
Fontoydi, Kozma, Damján, Bunal, Zorosdi, Geura, Iván, Grossus, Iván, Scenyl,
Ekyldi, Luadi, Bena. [-----], Sol, Makicha, Ozur; ők lovagolnak az apáttal
vagy a testvérekkel, szántanak két nap hosszat, aratnak együtt is egy napot,
egy évben egyszer bort szállítanak, és levágják a szénát a monostorban.
Cupan-ban ők a lovasok:
Keca, Dobron, Gurcu, Hyldechu, Halidi, Erecu,
Futoc, Seca, Jutus, Hyllu, Oroduc, Gueteil, Mutina, Taia, Tunik, Moglout. Kyar-ban:
Catapan, Mor[---], Vgrin, Petyr, Ezti,
Lada, Sap, Thatu, Sekeh, Herd[--], Moraz, Helia. Forcosig-ban:
Ereuca, Ethes, Bekesd, Moda, Cusula,
N[----], Vruzdi. Ketelloca-ban: Keleta,
Vla, Yuan, Magudi, Bor. Panauuadi-ban: Acha,
Jut, Gugmat, Zacal, Elenta, Deged, Dauid, Neuiant, Heten. Ezen lovasok
ilyen törvény szerint szolgáljanak a monostornak: szántanak tavasszal, ősszel
és nyáron kilenc napot, ezután aratnak, begyűjtenek a csűrökbe, kicsépelnek, a
malomba viszik, onnan a monostorba; a monostor barmait hetes szolgálatban
legeltetik, ha valami kár történne, maguk a heti szolgálatot tevők fizetik meg;
fűtik a szobát és a kemencét vegyesen a szántóvetőkkel és a szőlőművesekkel.
Bárhonnét házasodnak, ahhoz adják lányaikat, akihez csak akarják. Továbbá a
szántóvetők Cupan-ban: Iván, fiai
Poscuba, Zaztou, Ratun, Scekeres, Paztur, Lopu, Tunc, Bokon, Woiadi,
Semet, Sigidi, Zumboddi, Bynadi. Kyar-ban szántóvetők:
Turdos, Rodoan, Waradi, Coluzti; szőlőművesek:
Curmes, Sekez, Chomudi, [Sap], Micula, Deschu, Scomon, Monom, Scumoku,
Manhat. Arpas-ban: Quecsa, Zacan, Ketel, Licadi, Cuna,
Feketeydi, Oba, Mogurdi, Scemsa és más helyeken szántók, olyan feltétellel,
hogy nem házasodhatnak akárhonnét, és nem adhatják lányaikat idegeneknek, hanem
egymás között házasodjanak, és fiaikat vagy lányaikat az apát elviheti az
udvarházba, és lányaikat a fonóba. Bármit vetnek vagy aratnak, annak felét az
apát poroszlója
[50]
kapja a monostor számára és a
fele marad meg nekik, amely részből ősszel tíz mérő zabot adnak a lovak
ellátására, nemkülönben tíz rőf vásznat az apát ruhájához; áztatják a malátát,
kölest törnek és ezután a lovasok vegyesen a szántóvetőkkel és a szőlőművesekkel
a monostorba jönnek fejszékkel és útravalóval, és megteszik amit csak nekik
parancsolnak. Szűcsök: Nenu, Buatir,
Keseydi, Bokon, Seudi. Kovácsok: Lengen,
Pisik, Bodin, Bichor. Ácsok: Gedesa,
Duda, Pagandi, Bodin. Esztergályosok: Buadi,
Benus, Acil, Regun, Michael. Szakácsok: Fonsol,
Witan, Pesceta, Vnglis. Pékek: Guna,
Wevdi, Rescugis, Gurga. Pásztorok: Zolnic,
Chozug. Kanász: Hela. Nehogy
kétség maradjon, ennek az oklevélnek az írója Seraphim, László király
káplánja volt, akit ezután Isten
választásából érsekké szenteltek. Az egyház kincsei pedig ilyen számban
foglalhatók össze, hogy tudniillik: 13 kazula
[51]
pallium
[52]
nélkül, 33 alba
[53]
, 3 camisia
[54]
, 27 stóla manipulussal, 33 cappa
[55]
, 5 dalmatika, 7 subtile
[56]
, 8 kehely, három
evangéliumoskönyv, egy aranyozott, két ezüstözött; 11 kereszt, ebből hat arany,
4 aranyozott, 1 ezüst; 1 aranyozott tábla; 10 gyertyatartó, amelyekből 4
aranyozott, 6 ezüstözött; 4 függöny selyemből, 9 oltárterítő posztóból, három
zászló, 13 rojttal körülvett szőnyeg, 11 oltártakaró, egy dorsale
[57]
, kárpit a vendégek díszére.
Könyv pedig öszesen 84 van. Zilu
[58]
és
Regina
[59]
piacáról, valamint a
Wag révjéről
[60]
adó jár. A
Drawa-n két halászóhely van, amelyeket
Zuualin
[61]
-nak mondanak, és egy
Burzi
[62]
nevű folyó van ott, ami
határolja a mi Toplouuiza
[63]
nevű halászóhelyünket.
Zlip
[64]
-ben a vizák közül a tizedik
halat Szent Móricnak adják. A Modosa
[65]
révénél van egy szabad
halászóhely, amit közönségesen tana-nak
mondanak. A halászóhelyről, amit Nandur
[66]
-nak mondanak, a hetedik halat,
vagy a hetedik évet adják, az ugyanott levő fák gyümölcseiből pedig a
megtermett mennyiség hetedrészét. És van egy halászóhely, amit közönségesen
Tener here
[67]
-nek mondanak. Ezen rendben
rendelte Szent és Boldog Móricnak a király, Szent István király, amit pedig a
legkegyesebb László király is megújított a híres atyának Józsefnek, és annak a
kérésére, aki most apátoskodik ugyanazon a helyen. Ezekután és ezen felül
jámbor férfiak is adományoztak ennek a helynek, amely adományok szintén
elmondatnak ezen hártyalapon: Turuuoi
fia Nemka minden javát Szent Móricnak
adta és a Sar
[68]
-nak hívott prédiumon levő
szolgáinak: 40 malacot egy Kozma nevű kanásszal, 7 ökörekét 13 mansióval,
kiknek nevei ezek: Belta, Buca, Ernel,
Damján, János, Embel, Bereck, Hitlen, Odun, Gneuku, Macelinus, Nouuoi, Nouidi,
Biristi, Susol, Nescudi. A lovasok sorába adott 27 tehetősebb embert,
kiknek nevei ezek: Besenyő, Simon,
Apasci, Zagou, Banusa, Mogdi, Keda, Zlaucu, Gekeu, Bugudi, Pomokeu, Vrmandi,
Salamon, Sunadi, István, Osli, Vrodi, Mihály, Benata, Nandir, Benedic, Beidi,
Lakoti, Helehes, Pecudi, Sella, Geun. Adófizető 8 mansio, bor adására
évenként mindegyik 50 vödörrel, és lovakkal havonta váltakozva szolgáljanak,
kiknek nevei ezek: Pozman fiával Milozt-tal,
Munosti, Zamudi, Trinsin, Vranis, Vrbaz. És ami inkább használhat a
lélek üdvösségének, egy kápolnát adott Borsodi
[69]
-ban, amit Szent István király és
hitvalló tiszteletére emeltek, három mansióval:
Cris, Cochu, Ecilinus; egy ekét, 4 tehenet, 2 lovat, 10 malacot.
Bese ispán fia Lőrinc ispán saját
megváltásáért, és Szent Móric monostorában nyugvó atyafiaiért két arany
keresztet, [----] bíborfüggönyt adott ugyanazon fentmondott vértanúnak. Azon
prédiumon, amit közönségesen Ernel-nek
mondanak, három mansiót adott, amelyek számai ezek:
Wazil a feleségével és fiával, valamint két lányával; másikban
négy: Guquer anyjával, fivérével és
nővérével; a harmadikban négy ember: György a feleségével és két fitestvérével.
Adott még 23 ökröt az ekéhez és két tehenet.
Ezen rendelkezéssel rendelte
Szent és Boldog Móricnak Szent István király, amit a legkegyesebb László király
is megújított a híres atyának Józsefnek a kérésére, aki most apátoskodik
ugyanazon a helyen. És nehogy kétség maradjon, ennek az oklevélnek az írója
Seraphim, László király káplánja volt, akit ezután Isten választásából püspökké
és érsekké szenteltek. Ehhez pedig hozzátéve azt mondom: Legyen pedig az a
monostor minden háborgatástól mentes, és bármely püspökkel fölszenteltethessék
az apátot, és legyen neki megengedve, hogy akárhonnét fölvegyék a papi
rendeket. Legyen
[70]
engedélyük az egyház számára és
a prédiumok szükségére fát vágni, és malacaikat szabadon legeltetni.
Megparancsoljuk hát Megváltónk, a mi Urunk Jézus Krisztus tanúságtétele
mellett, hogy senki érsek, sem püspök, sem herceg, sem ispán vagy bárki emberfia,
a már fentemlített monostort illetően semmiféle módon ne bocsájtkozzon bele a
javak, földek, szőlők, a mindent illető tizedek, halászóhelyek, folyópartok,
hajók birtokába, melyeket olyan szabadon birtokoljanak, miként a püspökök.
Továbbá adtam 24 mansiót sóbányával és három hajóval, hogy ők sóköveket
ássanak, és a kiásottakat évente háromszor minden vám nélkül leszállítsák,
kiknek a nevei ezek: Jan, Pál, Márton,
Negus, Nessinc, Nanasca, Sacan, Walen, Desce, Lauua, Bela, Bedadi, Kasudi,
Zagordi, Zacan, Mihály, Kuna, Kuney, Gnenu, Keta, Zaut, Scicul, Boguta,
Rescadi. Továbbá egy prédiumot, amit közönségesen
Mogos-nak hívnak, amelyikben két eke van hat mansióval; melynek
határa két bokornál kezdődik, amit közönségesen
ikirbucur-nak hívnak; onnan egy vízéren keresztül egy hegyecskéhez
megy, és ott van egy halom; ahonnét egy nagy úthoz tart, és
Gunter sírjához, és leereszkedik a
Murzol vizéhez, és a víz közepe mentén
megy és visszafordul a fentmondott helyhez. Azonban királyi hatalommal
megtiltom, hogy ha valaki a keresztény vallásnak valami hatalmával ezt a
végzett dolgot elvenni akarná, övezze őt örök átok.
Nuztupc
[71]
prédiumon négyekényi földet
adott. Tehes
[72]
prédiumon egyekényi földet
adott. Goun
[73]
prédiumon egyekényi földet
adott. Zelch
[74]
prédiumon kétekényi földet
adott. Uindurna prédiumon háromekényi
földet adott és négy szőlőt azok ugyanannyi szőlőművesével.
Uertus-on adott két szőlőt
szőlőművesekkel. Chepel
[75]
-en három szőlőművest ugyanannyi
szőlővel. És Arqui
[76]
prédiumon négyekényi földet
adott ugyanannyi szántóvetővel, elegendő földdel vegyesen a falubeliekkel, és
négy szőlőt szőlőművesekkel.
Forrás:
Árpád-kori oklevelek 1001-1196.
(Chartae antiquissimae Hungariae). Főszerkesztő: Györffy György. Budapest 1997,
112-117. Fordítás:
Dreska Gábo
r.
[1]
(Bakony)Bél Veszprém
megyében.
[2]
Jakab 1,25.
[3]
(Bakony)Koppány Veszprém
megyében.
[4]
Komlóhozó
[5]
Valószínűleg 'kőoszlop,
bálvány' jelentésben.
[6]
A Gerence patak Veszprém
megyében.
[7]
Tuhut séd
[8]
Kajárpéc
Győr-Moson-Sopron megyében.
[9]
Horogfő
[10]
A pannonhalmi monostor Feketeerdő
nevű birtoka.
[11]
A Füzegy patak.
[12]
Ponyvád puszta
Győr-Moson-Sopron megyében, Malomsok határában.
[13]
Az Árpás patak
Győr-Moson-Sopron megyében.
[14]
Árpás puszta
Győr-Moson-Sopron megyében, Mórichida határában.
[15]
A Marcal folyó
Győr-Moson-Sopron megyében.
[16]
Ketelaka Veszprém
megyében, (Bakony)Tamási környékén.
[17]
Gyümölcsbokor
[18]
Veszprémi püspök
[19]
Endrőd puszta Veszprém
megyében, Magyarpolány mellett.
[20]
Lesőhegy
[21]
Talán Farkasi a
történelmi Zala megyében.
[22]
Mártonházaföld Veszprém
megyében, Bánd környékén.
[23]
Bakony
.
[24]
Németi Veszprém megyében,
Herend környékén.
[25]
Alsóörs Veszprém
megyében.
[26]
Veszprém
.
[27]
Kígyós Zaránd megyében.
[28]
Talán Sámoly-Keszi Zaránd
megyében.
[29]
Kőrös
.
[30]
Keszi puszta Zaránd
megyében, Gyula határában.
[31]
Dinnye puszta Komárom
megyében, Tárkány határában.
[32]
Szalmád Sopron megyében,
Csorna vidékén.
[33]
Akli puszta Veszprém
megyében, Zirc mellett.
[34]
Dunaföldvár Tolna
megyében.
[35]
(Adász- és Nagy)Tevel
Veszprém megyében.
[36]
Kemenesmagasi Vas
megyében.
[37]
Hosszúpereszteg Vas
megyében.
[38]
Bódé puszta Veszprém
megyében, Devecser határában.
[39]
Nyúl Győr-Moson-Sopron
megyében.
[40]
Tarján puszta
Győr-Moson-Sopron megyében, Ravazd határában.
[41]
Talán a Zala megyei
Kolon.
[42]
Talán Vérteskeresztúr
Komárom megyében.
[43]
Talán Szekszárd Tolna
megyében.
[44]
(Balatonfő)kajár Veszprém
megyében.
[45]
Paloznak Veszprém
megyében.
[46]
Talán Pozsega megyében.
[47]
Sümeg Zala megyében.
[48]
Vindornya(lak) Zala
megyében.
[49]
A
liber szó szerinti jelentése 'szabad', itt kiváltságolt népelem
jelentésben szerepel.
[50]
Az ügyintézésben a
hatóság megbízottja és az ügy tanúja.
[51]
Miseruha, a szentmise
bemutatásához használt, selyemből készült, harang alakú felső ruha.
[52]
Kör alakú, elől és hátul
nyúlványokkal rendelkező
,
fehér gyapjúszalag, mely érseki díszjelvényül szolgált. Itt az ún. racionálé
értendő rajta, mely formájában a palliumot utánozta, s ünnepélyes alkalmakkor
arra jogosult főpapok (Magyarországon pl. a fehérvári prépost a krónikás
szerint) viselhették.
[53]
Földig érő, vászonból
készült, fehér miseing, a liturgikus ruházat legalul hordott darabja.
[54]
Az albához hasonló
ruhadarab hátul csuklyával.
[55]
Magyarul népiesen
vecsernyepalást, latin eredetű szóval pluviale, elől nyitott, hátul csuklyával
rendelkező palást, melyet főleg körmenetek, később litániák alkalmával használtak
.
[56]
Tunika, a dalmatika
egyszerűbb fajtája, az alszerpapok rövid felsőruhája.
[57]
A főpapi trónus
háttámlájára való takaró, ld. 6. sz. 18. jegyz.
[58]
Szil Győr-Moson-Sopron
megyében.
[59]
Forum Regine: Bát a
történelmi Hont megyében (ma Bátovce).
[60]
Komárom a történelmi
Komárom megyében (ma Komarno).
[61]
Azonosítatlan
.
[62]
Talán a Borza patak
Baranya megyében.
[63]
Topolyavize? (=nyárfás
terület)
[64]
Talán Selyp puszta Heves
megyében, Zagyvaszántó határában.
[65]
Madocsa Tolna megyében.
[66]
Nándor Csongrád megyében,
a Tisza partján.
[67]
Tenyér-ere: Nándor
környékén
[68]
Sár puszta Veszprém
megyében, Vilonya mellett.
[69]
Borsat puszta Veszprém
megyében, Városlődtől nyugatra.
[70]
Innét kezdve a hátoldalon
folytatódik a szöveg.
[71]
Noszlop Veszprém
megyében.
[72]
Tés Veszprém megyében.
[73]
(Kis- és Nagy)Gyón puszta
Fejér megyében, Balinka határában.
[74]
(Bakony)szűcs Veszprém
megyében.
[75]
Csepel puszta Veszprém
megyében, Nagy- és Tótvázsony között.
[76]
Árki puszta Fejér
megyében, Mór határában.